Rühesség esetén csak a fertőzött testrészen jelennek meg a piros pöttyök vagy az egész testen mindenhol?

"Ha a fertőzés megtörtént és az atkák kezdenek elszaporodni, az első tünet, melyet okoznak, a viszketés, amely különösen este élénkül meg, mivel az atkák ilyenkor a legaktívabbak. Ha egy nőstény atka az emberi bőrre jut, csakhamar befúrja magát a felhámba és ferdén lefelé haladva annak mélyebb, nedvdúsabb rétegéig, onnan aztán a bőr felületével párhuzamos irányban halad előre. Így jönnek létre az úgynevezett atkajáratok, melyek keskenyek, 1-2 cm-nyi hosszúak, néha még hosszabbak, legtöbbször kacskaringósan futnak.

Szabad szemmel általában nem láthatók, külső nyílásuk a belé jutott piszoktól sötétebb, belső, vakon végződő végükben pedig egy fénylő fehér pontocska ül - ez az atka. Különösen kedvelt tartózkodási helyei az atkáknak azon bőrrészek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, így például ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, ezen kívül különösen a hónalj és kezek. A járatok a leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb.

Az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg a betegség. A járatok később már nem láthatók jól, mivel ekcémás tünetek, gyulladás vagy vakarásnyomok fedhetik el. Kiterjedt vagy régóta fennálló esetben az egész testfelszínt borítják tünetek, felmaródott, 1-2 mm átmérőjű papulák (kidomborodó, apró, piros bőrelváltozások), amelyek elszórtak, nem tömörülnek szorosan egymás mellé. Az atkák a zsírosabb arcbőrt kerülik, de ritkán, főleg nedves klímájú területről érkező beteg esetén a fejbőr is fertőzött lehet. "

tehát máshová is terjednek