Miért kaptak "háziorvos" elnevezést a körzeti orvosok?

Nyugodtan pontozz le, de nem értem a felháborodás okát. Komolyan azt várod, hogy majd évente egyszer ő keres meg téged, hogy jól vagy-e, nincs semmi baj? Ez teljesíthetetlen és nincs is értelme hívatlanul beállítani találomra valamelyik beteghez. Képzeld magad elé a szituációt, főzöd otthon este a vacsorát, csengetnek, és jött a körzeti orvos, hogy jól vagytok-e?

Elfoglalt emberek, van elég betegük így is, mikor lenne idejük még családot látogatni? Nekik is van családjuk, nekik is kell egy kis szabadidő, nem várhatod el, és még egyszer hangsúlyozom, ennek nincs is értelme. Ha majd beteg valaki, elmegy a rendelőbe, esetleg telefonon felhívja, hogy menjen ki.

Az elnevezés meg szerintem nem számít.

Az hogy v.ki idős, nem jelenti azt hogy beteg is.

És ha ki is megy az orvos, nem sok tényleges orvosi feladatot tud tenni, nem fogja a helyszínen "meggyógyítani".

Valóban szükségük lenne az időseknek néha, hogy rájuk nézzenek, de ez nem orvosi feladat!!!!

Ez a CSALÁD feladata

És ha nincs rá lehetőség, akkor sem háziorvosi vonalon kell kezelni, hanem szociális feladat.

Akkor nevezték át, amikor a praxisjogot létrehozták.

A körzeti orvosok kötelesek voltak körzetet ellátni, a háziorvosok közül nem mindegyik:

"A kezdetektől ellenszenv övezi a körzet nélküli háziorvosok, fogorvosok tevékenységét,"

[link]

Az pedig, hogy körzeti orvosnak, vagy háziorvosnak titulálják az orvost, az orvos hozzáállását nem határozza meg. " Mit rózsának hivunk mi,

Bárhogy nevezzük, éppoly illatos."

Akár így, akár úgy értjük (illatos, vagy büdös)

A régi körzeti orvosunk egyetem után a községünkben kezdett el dolgozni, innen ment nyugdíjba. Amikor idejött, egész kicsi gyerek voltam. Amikor elment, már felnőtt gyerekeim voltak.

Körzeti orvos volt, de ismerte az összes betege és családjuk jellemző betegségeit. Tudta, kinek melyik gyógymód használ (az egyik gyerekem pl. nem tudott kanalas orvosságot szedni, mindig kihányta. Neki mindig tablettát írt fel) Nem kellett minden egyes alkalommal elmondanom, hogy attól, hogy nem lázas a gyerek, még igenis beteg. Érdeklődött a betegeiről, ha hazajöttek a kórházból. Ellátta a betegeit (sőt még olyat is, aki nem az ő betege volt) rendelési és készenléti időn kívül is.

Miután nyugdíjba ment, lett új háziorvosunk (a praxisjog az önkormányzaté): Nemhogy a régebbi betegségeidre, de a 3 nappal azelőttiekre sem emlékezett, hogy miért rendelt vissza aznapra, miért kért vérvételt. Ha nem volt magas lázad, nem voltál beteg. A gyereknek csak iskolaundora volt, akik már nem jártak iskolába azoknak pedig otthoni problémái. Beteghez nem ment ki (kérésre sem). Nemhogy ügyeleti időben (ő nem volt ügyeletes orvos), de készenléti és rendelési időben sem.