Édesanyám elhunyt egy tüdőgyógyintézetben, tüdőrákban. Apukám másnap bement a patológiára, még utoljára meg szerette volna nézni a feleségét, elbúcsúzni. Miért nem engedték?

Ez nem a halottak számától függ, hiszen nagy központi kórházakban sincsen erre lehetőség, pedig naponta több ember hal meg. Egyszerűen nem lehet rá külön embert tartani, hogy csak a hozzátartozókkal foglalkozzon. Így is nagyon kevés a patológus az országban akiknek rengeteg munkájuk van és el lehet képzelni, mi lenne ha a naponta beérkező több száz szövettani vizsgálat és mondjuk legjobb esetben minimum napi egy halott alapos felboncolása mellett (több órás munka!), még minden bekopogó hozzátartozóval is nekik kelljen foglalkozni, meg kezelni az egész szituációt.

A halottól való elbúcsúzásra az egyetlen lehetősség intézményen belül a halált követő 2 órán belül van. Ezen felül ez nem az intézmény és az ott dolgozók feladata, hanem pl a ravatalozóké.

A boncmesternél kellett volna inkább próbálkozni, bár arra sincs garancia, hogy akkor sikerült volna.

A patológira nem szokták beengedni a hozzátartozókat, a kórházban kell elbúcsuzni, legközelebb pedig a temetés előtt lehet rá lehetősége.