Mehetek a háziorvosomhoz ezzel? 18/L

Amikor ideges vagyok, eszek, a bánatomat ételbe fojtom, ez megy már óvoda óta, de akkoriban csak lehetőség szerint, mert a hűtőt se értem fel. Általánosban csúfoltak, otthoni körülményeim xarok voltak, konkrétan meg akartam halni.

Mondhatni, cukorfüggő lettem, de nem úgy, hogy minden percben azt eszem, a főétkezésem se az. Ahhoz kell, hogy nyugodtabb legyek. Amikor megpróbálom azt, merthogy nem vagyok vékony (164 cm, 73 kg), maximum egy hétig bírom, már az első két napban is megőrülök, könnyen felidegesít minden, mint akinek elvonási tünetei vannak.

Jelenleg sok olyan dolog ér, ami lelkileg megvisel, folyton nyugtalan vagyok belül. Pszichomókushoz életemben először gondoltam, hogy megyek. Suliban nincs, illetve ha a pszicho tanár az, akkor köszönöm, őt kihagyom, mert miközben beszélek neki, nyomkodja a telefonját, oda se figyel, semmit nem ér. A normálisak viszont drágák, túlságosan is... Régi dolgok kezdtek belül marni, és a mostaniak szintén lenyomnak. Idén vizsgázom (szakképző), de egyszerűen nem tudok tanulni, a tanárok meg jobban ráfeszülnek a dologra, mint mi, merthogy "őket képviseljük, ne égessük le". Nekiülök, olvasom, de semmi, semmi nem marad meg. Közben édességen töröm a fejem, amit ha eszek, nyugodtabb vagyok, viszont a tanulás utána se megy jobban. Az osztályfőnököm és egy másik tanár már azt üzenték nekem, hogyha nem megyek be (családi ok miatt kihagytam az előző hetet, amit meg is mondtam bent, orvosi igazolásom is van, a doki is tudja) iskolába, se gyakorlatra, nem engednek vizsgázni. Mellesleg utálom a tanult szakmámat, kiégtem benne (emberekkel kell foglalkozni).

Ha megyek a dokihoz holnap, ezt elmondom neki, tud valamit ajánlani?

Nem mehet így tovább... A jegyeim pocsékak, nem jegyzek meg semmit, a tanárok cse*zegetnek, nekem meg elegem van mindenből és sírógörcsöm van.