Ha menni kell, hát menni kell?

Kérdésem konkrétan az ürítésről szól.

Előzmény: az én emésztésem nagyon gyors - sajnos. Vékony vagyok, és akármennyit is eszek, két-három óra múlva "kijön a kaja", tehát nem látszik rajtam semmi. Na már most nekiálltam Széklet naptárazni (Microsoft Word dokumentum), így /akármennyire is h*lyén hangzik/ észben tudom tartani a "külömbségeket és időközöket". Például a legutóbbi feljegyzések szerint már nem két óránként, hanem két, három naponta jártam "nagy wc-re". Biztosan nem csak nálam, hanem másoknál is van ez így, hogy "érzed, hogy kellene menni, de nem vészes annyira, hogy ne bírd ki".

Konkrét kérdésem a következő: van értelme még "maradni a helyünkön", amikor érezzük, hogy "menni kell"? Vagy menjünk azonnal, ha bármit is érzünk? Én személy szerint úgy gondolom, csak azért, mert néha a helyemen maradok, még nem hízok, és nem raktározódik már el bennem semmi, de... hátha van egy másik elmélet.