Mi van velem . Depresszió? Vagy ez ilyenkor természetes?

13 éves lány vagyok ... Az a probléma velem hogy semmilyen közösségbe nem tudok feloldódni, az utolsó pár hónapba nagyon de nagyon le vagyok hangolva és az se tud feldobni ami eddig fel tudott, elég szégyenlős is vagyok...

A nap nagy részét ( amikor nincs suli) gép előtt töltöm mert utálok kimozdulni ( nem úgy mint más csajok ebben a korban ) ... Mostanában valahogy nem tudok nevetni és nem is annyira beszélek bárkivel is ... Még a szüleimmel se nagyon csak a suliba pár barátommal ... Voltam régen nyári táborba és azok közül akiket ott megismertem kb. úgy 3-4 emberrel folyamatosan tartottam a kapcsolatot ( igaz hogy elektronikusan de tartottam )és velük is teljesen megszűnt a kapcsolatom... Mondhatjuk úgy is ,hogy alig élem az életem ... Nagyon "magamba vagyok fordulva". Ezek mellett utálok mindent magamba ... Külső és belső tulajdonságokat is ! Néha nem is tudom mit miért teszek csak utána gondolkozok el a történteken ... Ezek a dolgok ötvözhetik a depressziót vagy ez egy természetes dolog ebben a korban? Ha valaki volt már ilyen helyzetbe jó lenne ha mesélne róla itt de akár privátba is . Előre is köszönöm a válaszokat ...

ui. Ja és még pár dolog Iskolát váltottam és elég nehéz volt a beilleszkedés... És régebben az ellentéte voltam mindannak amit leírtam ... Egyáltalán "nem vagyok megbékélve" magammal