Hogyan zajlik a gyerek urologiai vizsgálata? És mit csinálnak vele?

@ #7-es = 10-es hszóló:

"Általában úgy nézett ki a dolog, hogy ameddig a gyerek még korából adódóan nem volt szégyenlős, addig megtanították alapvető higiéniai dolgokra, utána ha valami nem volt rendben, azt jelezték és a szülő segítségével orvoshoz fordultak."

_ Régen, amikor még nem volt metroszex "díszb*zikat" kinevelő kereskedelmi maszlagcsatornák a tévében, nem voltak műhírességek, látszatdivatok, felszínességek, az emberek sokkal önállóbbak voltak, akkor ez valóban így működött, vszleg rám is ezért lett fokozottabban odafigyelve szülők által és (óvoda- és iskola)orvosilag 1aránt. Ma ezzel szemben a fiatalabb társak javarésze nyámnyila, és nyuszi, vagy szájhős és nyuszi. Míg régen minden sokkal természetesebb volt, ma mindenki szégyellősebb, zárkózottabb, ahogy az emberek már egymásban sem igen mernek megbízni. Ritka a kivétel, de még van ilyen is... szerencsére.

˙

"Szerintem azért sem árt, ha a vizsgálatot nem a szülő végzi el, mert a szülő nem szakember."

_ Faterom nekem sem volt szakember, mégis ő figyelt a kukihúzogatásra oda nálam kiskoromban. Mi akkor rendszerint együtt fürödtünk, akkor (is) játékosan demonstrálta a dolgot, amíg magamtól nem csináltam, addig meg ő végezte ezt. Ez az ő feladata volt, pedig ő sem volt szakember.

Serdülőkorom elejére nálam sem ellenőrizték már a dolgot, mert voltam annyira önálló, hogy ezt tudtam magamtól, ezt alá is írom, -- így nálam nem (sem) csekkolták a dolgot akkoriban. Aztán vixont feltapadt egy félévig, hiába tisztítottam, magam sem értem, hogy, de szólni nem mertem senkinek, hiába volt meg a bizalom a szüleim felé. (11 évesen) Eleinte azt hittem, ez a normális, de aztán csak elkezdtem gkodni,... csak elkezdtem gkodni, hogy hát a másik oldalon meg nincs feltapadva, akkor ez így rendellenes, és bepánikoltam, majd hosszú idő után MAGAM vettem rá saját magamat, hogy márpedig ezt letépem, LE KELL TÉPNEM! :-o Le is téptem, de vérezni kezdett, igaz, csak hajszáleresen, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy halálra rémüljek, és sikoltva rohanjak anyuhoz! :-o Most is ég a pofám, ha belegondolok ebbe! Anyu meg csak mosolygott, és bekente hámosító kenőccsel.

˙

„a 15-16 éves gyerekek még nincsenek annyira felnőve, hogy merjen szólni a szülőnek arról, hogy gáz van”— Azt, hogy egy 12 éves gyerek talán nem szól, még elhiszem de ez az állítás azért kissé túlzás."

_ Sajna nem. :-( Ezt az eddig rám>>privizők világosan be is bizonyították.

Volt már szerencsém olyan srácot lemenekíteni TKM előtt közvetlenül a műtőasztalról, aki akkor épp 30 évesen a műtétje előtti nap >>privizett rám, csak, hogy közölje velem, hogy ő másnap megy TKM-re. Ő 14 éves kora óta titkolta a fitymaszűkületét, hiába volt teljesen jó kapcsolata a szüleivel. Ő úgy érezte, h. ez nem tartozik rájuk. Nem is szólt nekik. Ha jól emléxem, akkor a műtőbe menet jött rá, hogy ad6na egy esélyt magának, és lefújta a műtétet. Meg lett tudtommal mentve a fitymája, mindössze fékátvágás + szteroidos kenőccsel való nyújtás volt megoldás az ő számára.

De volt olyan debreceni fiatal is, akinek vmi teljesen más baja volt, és addig mindent az anyjával beszélt meg, ő már korábban átesett egy TKM-en, (hiába,... Debrecen az csak Debrecen,... TKM-város) de vmi kétsége volt önmagával kapcsolatban, és azt nem az anyjával akarta megbeszélni, nemistudja miért.

Ugorjunk át Pest mellé, tavaly nyáron... 17,5 éves fiú... teljesen közvetlen, nyitott család, jófej fiatalos szülők, (személyesen is találkoztam velük,) csak éppen a gyerek nem merte előadni nekik, hogy fitymaszűkület+rövid fitymaféke van. A rövid fitymaféket azt együttműködésünk keretein belül sikerrel orvosoltuk, de a kommunikáció majd utána a kapcsolat is sajna megromlott köztünk, a srác ezt követően elvileg egy pesti kórházban RKM-eltette magát, erről már azonban sajna nem tudok semmit. A vásár uis kettőn áll, az önzés pedig emberi gyarlóság.

Sokat tudnék erről mesélni még, hány gyerek nem merte pl. hátrahúzni a fitymáját, s szólni a szüleinek, miután azok feltépették/megműttették az ő fitymáját, de az visszaszűkült, mert a gyerek félt hozzányúlni, meg az újabb fájdalomtól, de ha szól a szülőjének, akkor meg attól, hogy az a borzalmas élmény megismétlődik, amit a feltépéskor/műtétkor meg kellett élnie, hiába volt bizalmi kapcsolat gyerek és szülő közt.

A FÉLELEM NAGY ÚR... SAJNA! S:-s

˙

"Ha a gyerek mer a szülőhöz fordulni, (ez is lehet nevelés kérdése)akkor el lehet kerülni olyan dolgokat, amik igen kellemetlenek egy kamasz számára."

_ Egyetértek,... DE NEM MER! INKÁBB FÉL!

>>>>>

● FÉL a fizikai fájdalomtól, amelynek intenzitását egetverőnek képzeli...

● FÉL a lelki fájdalomtól, és a megrázkódtatástól, amit a megoldásról SZTEREOTÍPAN előre elképzel magának... a félelmeiből kiindulva ABSZOLÚT TÉVESEN

● FÉL az ismeretlentől, mert nem tudja mi vár rá, nem tudja milyen lesz ha megoldódik a probléma, de esetleg elcsesznek valamit, vagy TKM-elik, amit ő márpedig NEM AKAR, úgyhogy inkább marad minden a régiben, még vár "egy picit",... hátha később jobb lesz majd (NEM VSZ...! :-o), vagy fejlődik vmit az orvostudomány... (Jah,... csigaléptekkel... :-T)

● FÉL A MEGSZÉGYENÜLÉSTŐL... a szülei, családja, ismerősei,... de LEGFŐBBKÉPPEN ÖNMAGA ELŐTT!

● FÉL AZ ORVOSTÓL IS,... mert mi van, ha dúrva, mogorva lesz? Mi lesz, ha fájdalmat okoz? Mi lesz ha feláll előtte, vagy annyira összemegy a fütykös, hogy azt meg se tudja vizsgálni,... EZT A SZÉÉGYENT!!!-- MONDJA MAGÁBAN, S BESZÉLI BE MAGÁNAK, ˙ Ö.N.M.A.G.Á.B.Ó.L ˙ KIINDULVA, MIT SEM SEJTVE A VALÓSÁGRÓL!

<<<<<

˙

Mi tudjuk, hogy nincs ezen mit szégyellni, többmillió embert érint a probléma vmiféleképpen világszerte, ennek mi csak egy kis iciri-piciri töredékéről tudunk/töredékével találkozunk, még ritkább, ha vki ismerősünkről derül ki az, hogy baja van odalent, éppen ezért hi7etlen ez mások szempontjából, hogy A FITYMAPROBLÉMÁK és A NEMI SZERVI RENDELLENESSÉGEK ill. ZAVAROK NEMCSAK ŐT ÉRINTIK, HANEM MÁSOKAT IS! A bepánikolt fiatal tudata ilyenkor beszűkül, csak azt látja, hogy Ő EGYEDÜL VAN a problémájával ezen a világon, PEDIG EZ NEM IGAZ! Mi tudjuk, hogy nem, DE Ő AZT HISZI, IGEN! :-o

EZ itt a gond. :-T

S:-s

˙

Üdv: EE

Urológián valószínűleg csak megnézik mennyire lehet a gyerek fitymáját hátrahúzni,és a heréjét nézik még meg.Ha szégyenlős akkor előre beszéld meg vele a menetet,mert van ahol van külön vizsgáló helység és van ahol nincs,valószínűleg előbb bementek az orvos elé,ott beszélgettek,megnézi a beutaló papírt mi is szerepel rajta és megkéri alulról vetkőzőn le,vagy húzza le bokáig a nadrágot,nyugodtan bemehetsz vele,ha szégyenlős akkor megbeszéled hogy te majd addig más felé nézel.Valószínűleg kézzel majd hátrahúzza az orvos a fitymáját,megnézi hogy elég lesz rá fityma lazítását szolgáló kenőcs, vagy műtétre lesz szükség és valószínűleg kézzel áttapogatja a kisfiú heréjéit.

A legtöbb 12 évesnek nem szokták a szülők a nemiszervét ellenőrizni legyen az akár fiú,akár lány,utóbbiaknál is lehetnek bajok,mert zavarba lenne elég sok gyerek,már nem olyan kicsik mint azt sokan gondolják,mi már sexről,lányokról is beszélgettünk ebben a korban.A haverjaimhoz is az apjuk,fiú tesójuk mászkált be,megtanították őket óvis korban már fürdeni,tisztálkodni egyedül.

Ha valaki is egy 12 éves fiút ellenőrzigetni akar a családban jobb ha az apa teszi azt meg,főleg ha nem kisfiús,gyerekesebb 12 évesről beszélünk,hanem aki már nagyfiús.Gyerek és gyerek között is igen nagy a különbség.Arról viszont a gyerek korának megfelelően módon beszélgetni kell,hogy ha valaki nem tisztálkodik rendesen milyen következményei lehetnek és a szükület nem csak a tisztálkodás rendszeretelenségéből adódhat,nekem ennyi idős koromba tök sokat nőt,vastagodott a péniszem és mosakodtam rendesen,alaposan,és én is éreztem hogy egy nagyon kicsit olyan mintha feszülne a fitymám,de tornáztattam esténként a kádban és 1 hét után már teljesen rendben volt,akár erről is szó lehet.Tehát ne ítélkezzünk azonnal.Ezekről is beszélgetni kell,nem hinném az a legjobb ha rátörök a gyerekre,beszélgetni kell vele ilyesmikről,aztán meglátjuk milyen típusú a gyerek,lehet apuka simán bemehet hozzá nem zavarja,de csak úgy rátörni nem lehet.

És mint írtam lány gyereknél ugyanúgy lehet gond,ott is termelődik bizony a szmegma.Beszélgetni kell,elmondani a gyereknek hogy bármikor a szülő felé fordulhat,mikre figyeljen oda,mik lehetnek apró előjelek.Ha kicsit fáj,feszül a fityma az is már egy jel,amit még időben akár otthon is lehet kezelni,nem megijjedni kell,hogy jaj kicsit fáj ha hátrahúzom akkor ezekután már meg sem fogom mosni,mert ezzel csak még jobban ront a helyzetem.

Én az anyukát megértem tejesen.

@ #11-es hszóló:

„Faterom nekem sem volt szakember, mégis ő figyelt a kukihúzogatásra oda nálam kiskoromban. Mi akkor rendszerint együtt fürödtünk, akkor (is) játékosan demonstrálta a dolgot, amíg magamtól nem csináltam, addig meg ő végezte ezt. Ez az ő feladata volt, pedig ő sem volt szakember.” –Ezt le is írtam, hogy ameddig a gyerek nem szégyenlős, addig a szülő feladata. És nyilván van olyan betegség, amit a szülő is felismer, de jobb, ha a szülő az ilyen dolgokat hozzáértő emberre bízza.

Nem beszélve arról, hogy szerencsés helyzetben voltál. De ma már rengeteg egyedülálló anya van, akinek egyedül kell kezelnie az ilyen helyzeteket.

Lehet olyan a viszony a szülők és gyermekeik között, melyben a gyerek számára nem lenne kellemetlen a szülői ellenőrzés, de ahogy leírtad, általában nem ez a helyzet. Ilyesmi erőltetésével pedig több (lelki) kárt okozhat a szülő, mint amennyit segít.

Továbbá nem szabad általánosítani az itt tapasztaltakból. Egyszerűen azért, mert ha innen vonnánk le következtetéseket az egész társadalomra nézve, (pl.: a férfiak egészsége-kategóriából), akkor tévesen arra jutnánk, hogy mindenki beteg. :) Ettől függetlenül értem mire akartál kilyukadni.

Az alapvető problémám az első néhány hozzászólással az volt, hogy a kérdezőt felelőtlen (rosszul gondoskodó) szülőnek állították be. Ha ez így lenne, akkor nem tette volna fel a kérdést.

@ #12-es hszóló: Teljesen egyetértek!

Pár dolgot úgy érzem tisztába kell tenni itt az előzőek alapján...

"–Ezt le is írtam, hogy ameddig a gyerek nem szégyenlős, addig a szülő feladata. És nyilván van olyan betegség, amit a szülő is felismer, de jobb, ha a szülő az ilyen dolgokat hozzáértő emberre bízza."

Én úgy glom, h. egy szülő, aki már gyereket vállal, legyen tisztában azzal, hogy egy serdülő sokszor megbíz6atlan, és vannak olyan dolgok az életben, amin a hiperprűdéria, vmint a gyerek túlzott tiszteletben tartása nem segít! Addig szégyenlős a gyerek, amíg vmi olyasvmi nem történik, ami a szégyenlősségérzetet vagy fel nem számolja vmennyire, jobb esetben teljesen, vagy maximálisan felerősíti. Azonban mindent le le7 tixtességesen kommunikálni. Magára hagyni a gyermeket felnőttkoráig túlzottan megbízni benne helytelenség!

Szakértőt meg nem le7 és nem is kell minden apróságért hívni, erre a legjobb példa, ha vki cukros lesz! Minden fontos dolgot, amihez az ember nem ért 1x el kell kezdeni, onnan meg majd kigyakorolja! Az inzulinozás is ilyen! Ha már gyereke van, ott a védőnő, van internet, vannak jó könyvek, akármennyire is elfoglalt, GYEREKE VAN, tehát olvasson utána, vagy kérjen segítséget. De sztem ez egy picike odafigyeléssel és megfelelő kommunikációval nem okoz problémát egy gyereknél sem, ha olyan a gyerek-szülő kapcsolat. Kben valóban kellemetlen lesz.

˙

>>>>>

!!! Nem a különbségeket kell keresni, amik elválasztanak egymástól... HANEM A MEGOLDÁSOKAT, AMIK ÖSSZEKÖTNEK! MERT ERRŐL BESZÉLNI KELL A GYEREKKEL, S 1MÁSSAL!!!

Úgy is tekintettel le7 lenni a gyerekkel, úgy is figyelembe le7 venni a gyerek érzéseit, szégyenkezését a szülő előtt, ha ő veszi a fáradságot, sokszor a bátorságot is, és ő kezdeményez:

Létrehoz egy olyan bizalmas, intim közeget a gyermekével, amelyben egy picit lejjebb ereszkedik a gyermekéhez, felveszi az ő nyelvezetét, megérti az ő lelki világát, ezek alapján úgy beszél vele, hogy így a gyerek gátlásait feloldja. Akkor már majd a gyerek is érteni fogja, miért van ez az egész, miért szükséges ez, s nem fog ellenkezni, sőt! 1ütt FOG működni, önként!

Miért kell félelemalapú távolságokat létrehozni, s azt tartani gyermek és SZERETŐ* szülője között??? Ennek SEMMI ÉRTELME! Tisztelni a gyereket MÁSKÉPP KELLENE!

<<<<<

*Kiemelném a szót, mivel sajna léteznek erőszakosabb vagy a gyerekre nézve intoleránsabb szülők is. A fenti irományom NEM rájuk vonatkozik, hanem olyanokra, akik igenis törődnek gyermekükkel, nemcsak "háziállatként" tartják őket. :-o

˙

*** ** ***

1ébként -- olvasván egyesek bennünket, hszólókat kritizáló kommentjeit -- úgy glom nem a mi tisztünk megítélni, hogy a kérdező, most vajon jó anya-e vagy sem!? Nem ismerjük őt, sem az eddigi életét a gyermekével, sem hogy hogy bánik vele!? Nincs jogunk a személye fölött pálcát törnünk. DE!

A kérdező anyukának az első oldalon, a #6-os sz. hszsomban, illetve az ő >>priviben történő megkeresésére adott válaszomban feltettem UGYANAZT az egy a kérdést, azóta sem érkezett rá válasz, pedig a kérdés 1értelmű, és érdekelne a véleménye az ő látásmódja is. A válaszomba még lega 3 pluszkérdés is bekerült, miután a kérdező nem a kérdésre válaszolt, hanem terelt, ezekre sem válaszolt, sőt, azóta is csak hallgat, a kérdések így csak gyűlnek és előrelát6ólag gyűlni fognak. S:-s

Némi értelmezőkulcs:

1.) Ha vki nem a kérdésre válaszol...

= TEREL!.

2.) Ha vki a kérdésre nem válaszol, de nem is reagál rá...

= TEREL + FELELŐSSÉGET HÁRÍT magáról.

3.) Utóbbi esetben, ha a kérdéssel kapcs. reagál/pontosítási céllal kérdez...

= NEM TUDJA a választ és/vagy NEM ÉRTI a kérdést.

Az eddigi cselekvések tükrében itt most a 2.) sz. eset áll fenn, az anyuka TEREL és a FELELŐSSÉGET HÁRÍTja magáról, így ő nem fogja tudni a későbbiekben felismerni, hol rontotta/rontja majd el!? Az is le7, h. sokakhoz hasonlóan ő is első ízben támadást vél felfedezni a sokszor egyáltalán nem támadó jellegű ill. szándékú, konkrét személyhez szóló kérdésekben, akkor is, ha szó nincs erről, és védekezésből hallgat, de ettől még nem lex a helyzet megoldva. :-o

˙

Puritán esetben, ha a tiszalöki víztározóból a duzzasztómű (a kérdező) nem engedi a Tisza vizét rendben átfolyatni (-- hozzáállástól függetlenül -- nem válaszolja meg az egyébként normális kérdéseket), hogy a folyó rendben le tudjon folyni (hogy minden rendben legyen, s ő se essen bele hibába), a víz szintje (kérdések mennyisége) előbb-utóbb drasztikusan megemelkedik, és jobb esetben átfolyik, rosszabb esetben áttöri az építményt (a kérdezőnek elege lesz a kérdésekből, és lexarja, vagy megőrjíti saját magát a kialakult helyzettől), és akkor a probléma nagyobb lesz, mint volt, mert nemcsak árvíz lex (kiborul a bili de gyerekestül), hanem esélyes, hogy a következő duzzasztómű építésénél (legközelebb is) uaz a hiba el lex követve, az meg nem lenne szerencsés. :-T

Örök igazság,... mindenki magának gyűjti ill. sűríti be a problémát... /:-T

˙

Üdv: EE

Ne veszekedjetek már,el kell fogadni,minden gyerek más,és tény valahol nincs apa,erőszakkal nem lehet a gyerek felé közeledni,de ha elmonják neki hogy az alapos tisztálkodás elhagyása milyen következményekkel jár,vagy milyen apró jelekre figyeljen oda,vagy hogy kamaszkorban mik fordulhatnak elő,itt az én esetem amit leírtam de eltűnt innek,így zárójelbe leírom újra,hogy ne egyből a szülőt hibáztassák sokan(12 évesen igen sokat és hirtelen fejlődten,nagyot nőtt és vastagodott is a péniszem,mindig mostam rendszeresen,de feszülést érzetem és elkezdtem húzkodni és 1 hét alatt ez az érzés teljesen megszünt,)tehát nem feltétlenül a szülő tehet erről vagy nem bíztos arról van szó,hogy nem tisztálkodik a gyerek rendesen,hiszem van hogy olyan hirtelen fejlődik a gyerek teste,hogy fitymaszükület alakulhat ki és mivel sokan egyből megijjednek,mert kicsit fáj nekik hátrahúzáskor a fitymájuk nem merik mosni és ebből még rosszabb,még komolyabb szükület lesz,holott lehet ha ekkor elkezdi tornáztatni a fitymáját akkor saját maga meg tudta volna a szükületet szüntetni..Tehát a gyereknek erről is beszélni kell.De el kell fogadni nem minden gyerek húzkodná a szülője előtt a nemiszervét,ha van apa akkor jobb ha ő vesz a gyerek ellenőrzésénél jelen,ha csak anya van és a gyereknek kellemetlen akkor erőltetni nem szabad,hanem közösen kell megoldást találni.A lényeg hogy beszélgetni kell a gyerekkel.

A szülőnek üzenem:Szerintem a gyerek fitymáját fogja az orvos hátrahúzni,megnézni milyen mértékű a szükülete,és a heréket fogja áttapintani.Ha a gyerek szégyenlős lenne,akkor beszéld meg vele,hogy vizsgálatkor,ha nem lenne külön vizsgáló rész elfordulsz addig.Beszéljétek át a gyerköccel.

+Nem hiszem el, hogy van olyan fiú ennyi idősen, akit nem viselne meg, ha a kedves szülő jó szándékból, rendszeresen megvizsgálná. "

Kedves heteske! Te megin átestél. A gyereket nem kell állandóan megvizsgálni. Elég a mindennapi külső rápillantás, és a kedves kérdés a hogyléte felől. Nem kell a fütyijét se ellenőrizni, ha az megtörtént a kellő időben. Mert az nem nő vissza, ha egyszer rendben volt.Azért csak furcsa, hogy az iskolába veszik észre, hogy eggyel több lába van a gyereknek.

Mellesleg nem csak írni kell a gyk-t, hanem időnként olvasni is, hogy a kis, meg közepes, meg nagykamaszok micsoda kérdésekkel állnak elő. Mint akinek se apja, se anyja. Én szégyellem magamat a szüleik miatt.

Kedves tizenkilences(?ke?) !

Sehova nem estem át. A következő mondatommal : ”Nem hiszem el, hogy van olyan fiú ennyi idősen, akit nem viselne meg, ha a kedves szülő jó szándékból, rendszeresen megvizsgálná. ", a 8/19-es válaszban található mondatra reagáltam:

„…a szülő viszont nem meri ellenőrizni a nemi szervek tisztántartását, akkor is, ha az ellenőrzésnek egy esetleges heti/félhavi RUTIN RÉSZÉVE KELLENE, HOGY VÁLJON!...”

Ezen felül:

„Nem kell a fütyijét se ellenőrizni, ha az megtörtént a kellő időben. Mert az nem nő vissza, ha egyszer rendben volt.”- Fitymaszűkület nem csak kisgyermekeknél alakulhat ki. Így ha egyszer rendben volt, később akkor is letapadhat, illetve a fitymaszűkület kamaszkorban is előfordulhat.

Üdvözlettel:

Heteske