A tályog és a foggyulladás között mi a különbség?

A tályog az már egy szövődmény amikor genny begyűlik tokkal körülvéve, oda nem tud bejutni antibiotikum, ezért meg kell nyitni az üreget, kiüríteni, kifertőtleníteni.

Igazándiból foggyulladás nem létezik, mint ahogy lábgyulladás sincs. A fognak is több része van és egyáltalán nem mindegy, mi gyulladt be. Szuvasodás talaján kialakult fogbélgyulladás például általában nagyon kellemetlen, nagyon fájdalmas, de majdhogynem műhiba antibiotikumot írni rá, gyökérkezeléssel menthető. Ugyanígy pl a gangrane pulpae, mely esetben a fogbél már elhalt, a pulpakamrában (abban a térben, ahol a fogbél helyezkedik el), egy zárt térben viszont baktériumok vannak, amelyek gázokat termelnek, az feszíti a fogat. Itt sem kell antibiotikum. Ha a gyulladás továbbterjed a gyökércsúcsi területre, ott lehetnek olyan szituációk, ahol indokolt lehet a gyógyszer, de egyéne válogatja és rutinszerűen nem illik itt sem adni. Itt is többféle gyulladás lehet, aminek az egyik következménye maga a periapicális, vagyis a gyökércsúcs körüli tályog. Lényeges, hogy milyen tályog, mert pl ún. parodontális tályog alakul ki például fogágybetegség talaján, de alapvetően az a fog tartószövetének betegsége és az ellátás is más illetve hosszú távon más a cél, de laikus szemmel gondolhatják azt, hogy ezek mind ugyanazok. Önmagában egyébként a tályog sem indikálja az antibiotikumot, de itt is lehetnek olyan egyéni varianciák (bizonyos alapbetegség, vagy sorozatosan rossz fogak stb), ahol mégis előfordulhat. Tehát alapvetően a tályog egy jól körülhatárolt gennygyülem, a foggyulladás pedig önmagában nem létezik, sokféle gyulladást nevez így a köznyelv, amibe végül is tartozhat gennyes folyamat, de szakmai szempontból nem létezik ilyen megnevezés.