Miért félek ennyire a fog orvostól ?

Menj el!Az enyém egy eléggé jólelkű,nyugodt és mosolygós nő. Tán 40-50 között van?Egye fene legyen 40-45. Lehet,hogy már bőven nem az én korosztályom,de szívesebben jegyezném el mint az ilyen 20-24 éves hisztériakirálynőket. Jó a kisugárzása,és egyszerűen ez azért van mert ő alapjáraton jó ember,és ezek a dolgok természetesen jönnek neki.

Szerintem ott lehet a gond,hogy nem túl megnyugtató a doki. Eleve ott kezdődik,hogy te ideges vagy és megpróbál megnyugtatni,és még ha nem is megy neki nagyon nagyon,akkor belekezd és mivel ügyes,és látod hogy jól teszi a dolgát akkor megnyugodsz. Illetve ha ad elegendő,elég erős érzéstelenítőt akkor mégjobb. Kérhetsz! Én is remegve mentem el ráadásul úgy,hogy már voltam egy jópárszor még azután is. Mostmár úgy fekszek le arra a székre,hogy már tudom mi fog történni,milyen ízekkel találkozok,stb. És tudom hogy fájdalommentes lesz 99%-ban,tehát csak annyi a dolgom hogy végigüljem. Mintha fodrásznál lennék.

Szia! Bár nem tudom hány éves vagy de elmeselem az én történetem.

Alapból nem örököltem jó fogakat, már gyermekkoromban jártam az iskola fogászatra. Ahol olyan kínokat éltem át hogy sírva jártam haza. Na, ez úgy megmaradt bennem hogy mondtam soha többé fogorvos. És így is lett. Nem jártam el szűrésekre, magánúton sem. Aztan szépen lassan elkezdtek tönkre menni a fogaim. Először hátul a rágók. Fájtak nagyon, kapkodtam be rá a gyógyszert, volt hogy bementem az ügyeletre, ki könyörögni az antibiotikumot, csak fogorvost ne lássak. Aztán terhes lettem és az alapból rossz fogaim elkezdtek letörni. Szóval már nemcsak fájdalmaim voltak, hanem bizony esztétikailag is kiütközött az elhanyagolás. Muszáj voltam össze szedni magam és elmenni.

Mindenáron olyant kerestem aki csinál éber szedálást. 2fogorvosnal jártam, de mindegyiktől sírva jöttem ki mert annyira unszimpatikusak voltak. Aztán ismerős ajánlott egyet. Rengetegen dícsérték. Úgyhogy elmentem hozzá. Remegtem mint a kocsonya. El is meséltem neki extrém mód rettegésemet de kB 5 percet beszélt és olyan nyugodt lettem hogy el sem hittem. Természetesen éber szedációt nem csinált, de írt fel nekem nyugtatót hogy mikor jövök vegyem be nyugodtan, el mondta miből fog állni a kezelésem és felirata az első alkalom időpontját.

Eljott a nap, húzásra mentem. (egyszerre 3fog felül), de nem vettem be a nyugtatót. Beultem enyhe panikrohammal a székbe hogy most végem lesz. De iszonyat nagy pozitív csalodas ért. Egy fikarcnyi fájdalom nem volt. Aztán ezután jött meg húzás, fogkőleszedés, fogcsiszolás, gyokerkezeles...

Es soha egy csepp fájdalmat nem éreztem. És egyszer sem volt szükségem se nyugtatóra, semmire. Holnap lesz kész a körhídam és mosolyogva, és szörnyen hálásan fogok bemenni érte.

Szóval azt tanácsolom hogy először is érdeklődj körbe és ne félj elmenni. Ha megtalálod az orovsodat, aki szimpatikus is, tényleg olyan lesz mintha ülnel egy fodraszaton és úgy kelsz fel a székből hogy mosolyogva várod a következő időpontot. Ne hanyagold el a fájós fogakat mert rengeteg energiádba és pénzedbe fog kerülni hogy olyan legyen ami mindenkinek alapból járna. Kitartást és irány a fogászat.

Huhh, ez nekem is így van. MINDEN alkalommal, mikor gyerekként muszáj volt elmennem fogorvoshoz, mindig csak rosszabb lett a helyzet. És hihetetlenül fájdalmas volt minden kezelés.

Azóta inkább a közelébe se megyek. Volt hogy foglaltam időpontot, de végül oda se tudtam menni, mert hányás-hasmenés jött rám a pániktól.

Nekem eddig a fogorvos mindig szörnyűbb és fájdalmasabb élmény volt, mintha simán megvártam volna, hogy elmúljon magától a fájdalom. (Pedig olyan fogdokiknál jártam, akiket mások dicsérnek, szóval nem hentesek állítólag.)

Lehet, hogy neked is rossz élményeid vannak a múltból.