Hantington. Mennyre féljek?

Nehéz. Én elmennék, sokkal jobban szeretem, ha tudom mi a helyzet, akkor is ha esetleg valami rosszat tudok meg. A bizonytalanság még ennél is rosszabb.

És ha megvan az eredmény akkor gondolkodnék el, hogy hogyan tovább. Lehet, hogy teljesen feleslegesen idegesíted magad.

Ha viszont benned van, akkor gVógyszeres kezeléssel lassítani lehet és minél előbb kezdik a kezelést annál jobb.

Először is: milyen tüneteket vesztek észre édesanyádon? Nem lehet, hogy csak anyukád fáradt, vagy ilyesmi, szóval egyéb okból produkál efféle tüneteket? Másrészt szerintem hagyd, hogy anyukád maga döntse el, szeretné e tudni, hogy beteg e, vagy sem. Ha felkészült rá, akkor elmegy vizsgálatra. De ha nem kíváncsi az egészre, hagyd meg tudatlanságában.

Az hogy te mihez kezdesz, pedig rajtad múlik. Én személy szerint kivizsgáltatnám magamat, és ez alapján döntenék további életemről. A gyerekvállalást viszont még negatív eredménnyel is megfontolnám, hisz egy betegség nem csak közvetlen ágról örökölhető.

Mindenesetre borzalmas helyzet, nagyon sajnállak titeket. Ez szerintem egyike a legborzalmasabb végkifejletű betegségeknek. Remélem egyikőtök sem örökli.