Mitol cukros a pici?

Általánosságban annyit lehet írni, hogy ki kell iktatni a táplálkozásából minden cukrot tartalmazó ételt és italt, és lehetőleg a finomlisztes péksütiket is.

Hadd idézzek néhány gondolatot William Dufty: Cukor blues c. könyvéből:

Cukor: Finomított szacharóz (C12H22O11)*, amelyet a cukornád illetve a cukorrépa nedvéből a növény 90 %-át alapvetően alkotó rostanyagok és fehérjék teljes kivonása után bonyolult vegyi eljárással állítanak elő.

* A számok alsó indexben vannak.

A finomított cukor halálos az emberi szervezetre, mert a táplálkozástudósok értékelése szerint csak „üres kalóriák”-at tartalmaz. Ráadásul a cukor fogyasztása rosszabb, mintha semmit sem ennénk, mert megemésztéséhez, méregtelenítéséhez és kiválasztásához a szervezettől értékes vitaminokat és ásványi anyagokat von el.

[…]

A napi rendszerességgel fogyasztott cukor a vér állandó savas eltolódását eredményezi. Ennek ellensúlyozására a szervezet tartalékaiból egyre több ásványi anyagot mobilizál. A sav-bázis egyensúly megóvása érdekében annyi kalcium kerül ki a csontokból és a fogakból, hogy az belső szerkezetük gyengüléséhez vezet.

A túlzott cukorfogyasztás előbb vagy utóbb minden szervre kihat. Eredetileg a máj tárolja a cukrot glükóz (glikogén) formájában. Mivel azonban a máj kapacitása véges, a – szükséges természetes cukormennyiségen felül eső – finomított cukor bevitele egy idő után úgy felfújja a májat, mint egy léggömböt. Amikor a máj eléri befogadóképességének felső határát, a felesleges glikogén zsírsavak formájában visszaáramlik a vérbe, a vér pedig elszállítja a kevésbé aktív területekre: a hasba, a tomporba, a mellekbe és a combokba.

Amikor ezek a viszonylag ártalmatlan területek teljesen feltöltődnek, a zsírsavak olyan aktív szervekben raktározódnak tovább, mint a szív és a vese. Ezek működése lassulni kezd, szöveteik elfajulnak. Csökkent működőképességük kihat az egész szervezetre, és felborul a vérnyomás. A finomított cukorban nincsenek természetes ásványi anyagok (amelyek viszont megvannak a cukorrépában vagy a cukornádban). Paraszimpatikus idegrendszerünk is érintetté válik, és az általa irányított szervek – például a kisagy – működése részben vagy teljesen leáll. Elárasztódik a keringési és nyirokrendszer, és elkezd megváltozni a vörösvértestek minősége. Elszaporodnak a fehérvérsejtek, és lelassul a szövettermelődés.

Csökken szervezetünk toleranciája és immunitása, ezért nem tudunk megfelelően válaszolni az olyan szélsőséges hatásokra, mint a hideg, a meleg, a szúnyogok vagy a mikrobák. A cukorfelesleg nagyon rossz hatással van az agyműködésre. Az agy normális működésének kulcsa a glutaminsav, amely életfontosságú anyag számos zöldségben megtalálható. A B-vitaminok döntő szerepet játszanak a glutaminsav lebontásában olyan vegyületekre, amelyek „folyamatelindító” vagy „folyamatszabályzó” működésre serkentik az agyat. B-vitaminokat termelnek a bélflórában velünk szimbiózisban élő baktériumok is. A naponta fogyasztott finomított cukor következményeként ezek a baktériumok elsorvadnak és elpusztulnak, és B-vitamin fedezetünk erősen megcsappan. A túl sok cukortól elálmosodunk, számoló- és emlékezőképességünk romlik.

[…]

Bebizonyosodott azonban, hogy 1. a cukor döntő szerepet játszik a fogszuvasodásban; 2. a cukor elhízást okoz; 3. a cukormentes táplálkozás meggyógyít olyan általánosan elterjedt, súlyos betegségeket, mint a cukorbetegség, a rák és a szívbetegség.

[…]

Dr. Price munkájában a kísérleti laboratórium az egész világ. Megsemmisítő erejű következtetése, amelyet – egyik tájat a másik után vizsgálva – döbbenetes részletességgel támaszt alá, nagyon egyszerű: az úgynevezett visszamaradott, primitív körülmények között élő népek fogai hibátlanok, egészségük kiváló. Természetes, finomítatlan ételeket esznek, amelyek ott teremnek, ahol élnek. Amikor a „civilizációval” kapcsolatba kerülve finomított és cukrozott ételek kerültek asztalukra, fizikai degeneráció indult el, amely már egyetlen generáción belül is megfigyelhető volt.

[…]

Minél kevésbé tud a cukoripar a kutatásokra támaszkodni, annál inkább fordul a reklámügynökségek felé.

„Ez egy nagyon egyszerű szabály – írta Paul Hawken –, minél gyakrabban látunk egy terméket a reklámokban, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy az valami bóvli.” Hawken, a Findhorn csodája című könyv szerzője évekig épített ki egy természetes élelmiszereket forgalmazó vállalkozást, amely nem tartalmaz reklámot és cukrot.

Egy olyan termék, mint a Coca-Cola, amely közismerten mérgeket tartalmaz, tönkreteszi a fogakat és a gyomrot, a nyugati világ történetének egyik leglenyűgözőbb reklámkampányát folytatja.

A Coca-Cola teljesen valószínűtlen összegekből teremti meg az illúziót: azt az illúziót, hogy „a Coca-Cola az igazi”. Aminek a hátterében az áll, hogy a cég reklámszakemberei nagyszabású felmérések segítségével felismerték, hogy az amerikai fiatalság valami olyan dologra vágyik ebben a műanyag világban, ami igazi és aminek értelme van. Egyik elmés munkatársuknak az az ötlete támadt, hogy ez a Coca-Cola. Igen, a Coca-Cola az igazi, amint azt a hatévestől tizenkilenc évesig terjedő korosztály 97%-a álmából felébresztve is fújja, egészen addig, amíg fogaik ugyanúgy tönkre nem mennek, mint szüleikéi.

A reklámokból természetesen egy szó sem igaz. Képzeljünk csak el egy pattanásos arcú fiatalt a kamera előtt, aki elmondja a tévénézőknek, milyen sima volt az arcbőre, mielőtt elkezdett kólát inni. Tudja, milyen hátrányos társasági életére nézve, de hát nem tud leszokni róla. Ez már igaz reklám volna. Vagy mit szólnánk ahhoz a kislányhoz, aki felemel egy New Jersey-i narancsízű üdítőt, és elmondja, hogy azért narancssárga, mert ételszínezék van benne, azért rossz, mert kőszénkátrányból készült mesterséges aromát adtak hozzá, és azért szeretné, hogy megkóstoljuk, mert meg akarnak gazdagodni belőle. Az igaz reklám egy csapásra véget vetne három nagy tévécsatorna, ötszáz folyóirat, többezer napilap és több tízezer vállalat karrierjének. Ezért aztán nem is lesz igaz reklám soha.

...

Dr. Martin a finomított cukrot a mérgek közé sorolta, mert kivonták belőle az életerejét, a vitaminjait és az ásványi anyagait.

Ami marad, az tiszta, finomított szénhidrátokból áll. A szervezet nem tudja hasznosítani ezt a finomított keményítőt és szénhidrátot, hacsak a kivont fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok nincsenek jelen. A természet gondoskodott arról, hogy ezek az anyagok minden növényben kellő mennyiségben meglegyenek, amely elegendő annak a bizonyos növénynek a lebontásához. Nincs szükség további szénhidrátok hozzáadására. A nem teljes szénhidrát-anyagcsere eredményeképpen „mérgező anyagcseretermékek” jönnek létre, így például 5 szénatomos rendhagyó cukrok. Piroszőlősav halmozódik fel az agyban és az idegrendszerben, és rendhagyó cukrok a vörösvérsejtekben. Ezek a mérgező anyagcseretermékek gátolják a sejtlégzést. A sejtek nem kapnak elegendő oxigént a normális működéshez. Idővel egyes sejtek elpusztulnak. Ez gátolja a szervezet egyes részeinek működését, és degeneratív betegségek kialakulása veszi kezdetét. Amikor az étrendünk több mint 50%-a finomított szénhidrátokból áll [mint a finomított cukor, fehér liszt, fényezett rizs, makaróni és a corn flakes-féleségek többsége], van értelme több millió dollárért kutatni, hogy miért tapasztalható egyre többször degeneratív betegség ennél a generációnál?

...

A legtöbb ember – az orvosokat is beleértve – azt hiszi, hogy a testsúlyával együtt zsírt is veszít. Ez egyáltalán nem törvényszerű. Valamennyi olyan táplálkozás veszélyes, amely minden szénhidrátot egy kalap alá vesz. Veszélyes az olyan étrend, amely nem veszi figyelembe a szénhidrátok minőségét, azt az életfontosságú különbséget, ami a természetes, finomítatlan szénhidrátok (azaz a teljes értékű gabonafélék és zöldségek) és a mesterségesen finomított szénhidrátok (például a cukor és a fehér liszt) között van. Veszélyes valamennyi táplálkozás, amely finomított cukrot és fehér lisztet tartalmaz, még ha tudományos nevek álarca mögé rejtik is azokat.

Minden természetes táplálkozás ott kezdődik, hogy lemondunk a cukorról és a fehér lisztről, és teljes értékű gabonaféléket, zöldségeket és idényjellegű gyümölcsöket fogyasztunk helyettük. A szénhidrátok megváltoztatása megváltoztathatja egészségünk és életünk minőségét. Ha jó minőségű, természetes ételeket eszünk, a mennyiség kérdése magától megoldódik. Senki nem fog megenni fél tucat cukorrépát vagy egy egész láda cukornádat. De még ha megeszik is, az sem lesz olyan veszélyes, mint egy marék kockacukor.

Mindenféle cukor – például a mézben és a gyümölcsökben megtalálható természetes cukrok (fruktóz) csakúgy, mint a finomított fehér cukor (szacharóz) – gátolja a gyomornedvek kiválasztását és a természetes gyomormozgásokat. A cukrok nem emésztődnek meg már a szájban, mint a gabonafélék, és a gyomorban sem, mint a hús. Az önmagukban fogyasztott cukrok gyorsan áthaladnak a gyomron, és a vékonybélbe jutnak. Amikor más ételekkel együtt esszük a cukrot – például hússal és kenyérrel egy szendvicsben –, a gyomor egy ideig feltartóztatja őket. A kenyérben és a kólában lévő cukor ott várakozik a gyomorban a hamburgerrel és a zsömlével, és várja, hogy a gyomor ezeket megeméssze. Amíg a gyomor az állati fehérje és a kenyérben lévő keményítő emésztésén dolgozik, addig a gyomorban uralkodó meleg és nedves közegben óhatatlanul megindul a bevitt többletcukor savas erjedése.

Már egyetlen kockacukor is elég a szendvics utáni kávéban ahhoz, hogy erjedés induljon meg a gyomorban. Már egyetlen üdítő is elég arra, hogy szeszfőzés kezdődjön a gyomorban. A cukorral ízesített gabonafélék szinte garantálják a savas erjedést. Amióta világ a világ, a természeti törvényeket az ételek társítása kapcsán is figyelembe vették. Megfigyelték, hogy a madarak az egyik napszakban rovarokat esznek, míg egy másikban magvakat. Más állatok egyszerre csak egy táplálékot fogyasztanak. A ragadozó állatok a nyers hús révén közvetlenül biztosítják fehérjeszükségletüket.

Keleten az a tradíció, hogy jin étel előtt jang ételt esznek. […] Az ember nagyon korán megtanulta, hogy a helytelen ételtársítások hogyan hatnak a szervezetre. Amikor megfájdult a gyomra attól, amit evett, nem nyúlt rögtön savlekötő tablettáért, hanem változtatott azon, ahogy addig evett.

[…]

Amikor a keményítőt és a – például a mézben és a gyümölcsökben előforduló – komplex cukrokat megemészti a szervezet, azok monoszacharidoknak nevezett egyszerű cukrokra bomlanak. Ezek hasznosítható anyagok: tápanyagok. Amikor a keményítő és a különböző cukrok egyszerre kerülnek be a szervezetbe és erjedésnek indulnak, széndioxidra, ecetsavra, alkoholra és vízre bomlanak. A víz kivételével ezek nem hasznosítható anyagok, azaz mérgek. Amikor a fehérjét megemészti a szervezet, az aminosavakra bomlik, amelyek hasznosítható anyagok: tápanyagok. Amikor a fehérje és a cukor egyszerre kerül a szervezetbe, megrothadnak, és különféle ptomainokra és leukomainokra bomlanak, amelyek nem hasznosítható anyagok, azaz mérgek. Az enzimes emésztés előkészíti az ételeket arra, hogy a szervezet hasznosítsa őket. A bakteriális bomlás ezzel szemben alkalmatlanná teszi őket erre. Az első folyamat tápanyagokat hoz létre, a második mérgeket.

NEhogy megfogadd a ma 01:30-as ötleteit, mert adott esetben a gyerek súlyos kómával, életveszéyles állapotban kerülhet kórházba.

Ha minden széndhidrátot megvonsz egy cukorbetegtöl, az belehalhat! Nekik fokozottan szükséges az egyenletesen bevitt, meghatározott mennyiségü ch bevitele ahhoz, hogy ne legyen komoly baja!!!!!