PCOs-ból ki gyógyult már valaki belőle teljesen?

Sziasztok gondoltam ki próbálom én is hátha nekem is tud valaki segíteni.

Először 2019 oktoberében vetéltem el a baba 4 hetes korától nem fejlődött 4 hétig hordtam egy halott babát és mikor ki derült sp elvetéltem és 2020 decemberében ismét meg történt csak az volt a különbség, hogy a baba teljesen egészséges volt és csak úgy le állt a szíve a 8 héten ismét sp vetélés zajlott le. Vetélés után iszonyú fájdalmaim voltak és amikor el mentem a kórházba fél órán keresztül uh-tak és azt mondták csúnya a jobb oldal de a bal se szép meg valami folyadékról beszéltek nem értettem egy szót se abból amit mondtak és őszintén nem is igazán figyeltem a fájdalom miatt. Ezekből persze semmi nem került a papírra és a végén még azt is meg kaptam, hogy be képzelem. Innentől viszont minden más lett meg változott a menszeszem nőni kezdett a hasam és reménykedtem benne,hogy baba van biztos azért vagyok fáradt, azért vagyok rosszul és azért változik minden. Sajnos rosszul hittem... Tegnap orvosnál jártam aki PCOs - t diagnosztizált,gondolom tudjátok mi ez. Azt mondta szedjek fogamzás gátlót és ne akarjak gyereket... Persze azt hittem semmi gáz mer nem mondott semmit... De én rá kerestem arra amit írt a papírra... És őszintén nagyon fáj hisz annyira szeretnék babát és ki derül nem is lehet... És ha ez nem javul lehet sose lesz? Ezt persze nem mondta az orvos sőt semmit se mondott egy hülye virágos metaforát mondott a kész tények helyett... Félek, hogy nincs akkorra szerencsém, hogy ezek a tüszők el tünjenek a petefészkemből és újra "egészséges" legyek. 20 éves leszek a férjem 27 éves és mind ketten iszonyúan akarunk babát de én kezdem azt érezni, hogy jobb ha nem is lesz soha nem akarok abba bele gondolni, hogy még több vetélés vár rám... Mivel való színű végig bennem volt ez a hajlam, hogy ez a betegség elő jöhet bármikor és, hogy most elő jött teljesen felburult minden. A második vetélésemnél mondták az orvosok hogy nagyon fiatal vagyok 2 vetéléshez de nem küldtek tovább hát most már tudom az okát de nagyon kiábrándító. Esetleg van itt valaki aki át élt ilyet? Ki gyógyult teljesen ebből?