Szem ér? (nem biztos, hogy így hívják) Többi lent!

A kötőhártya laza nyálkahártya, amelynek felső és alsó tasakjait egy a szemhéjat bélelő és egy a szemgolyót elül befedő lemez képezi. A szemhéjakat bélelő lemezei a felső és alsó szemhéjak szélein erednek, áthajlanak a szemgolyó ínhártya alkotta elülső felszínére, ahol közösen tapadnak a szaruhártya szélén körben. A kötőhártyatasakokat a folyamatosan termelődő könny állandóan nedvesen tartja és átöblíti. A kötőhártyában elszórtan apró, járulékos könnymirigyek és magányos nyiroktüszők találhatók. A kötőhártya erekben gazdag, de az apró erek normál körülmények között a fehér színű ínhártya előtt alig észrevehetőek. Feltűnővé válik a kötőhártya erezettsége, ha az erek gyulladás miatt kitágulnak. Felszínét többrétegű el nem szarusodó laphám borítja. A szemhéjak minden pislogáskor áttörlik és megújuló folyadékréteggel vonják be magát a kötőhártyát és a szaruhártyát. Ezzel védik a szemet a kiszáradástól, de szennyeződésektől és kórokozóktól is. A kötőhártya – külső hatásoknak való nagy kitettségénél fogva – mégis elég gyakran jön gyulladásba (cojunctivitis). Ennek oka lehet fizikai behatás (por, erős fény), allergia (szénanátha), valamint vírusos vagy bakteriális fertőzés. Az oki gyógykezelés (terápia) mellett a szem kímélésére és a kellemetlen tünetek (szúrás, viszketés, könnyezés stb.) csökkentésére is szükség van. Ijesztő, de teljesen ártalmatlan tünetet produkál esetenként a kötőhártya valamelyik apró erének szakadásából eredő bevérzés. A kötőhártya vérömlenye ilyenkor teljesen elfedi vörös színével a mögötte lévő ínhártyát (szemfehérjét). Beavatkozás nélkül néhány nap alatt elmúlik.