Mire jó a tartózkodási hely megadása, ha nem ide postázzák a leveleket?

A leveleket oda küldik, amilyen címet megadsz a küldőnek. Teljesen függetlenül attól, hogy mi van a lakcímkártyádon.

Komolyan gondoltad, hogy ha valaki levelet küld neked, akkor előtte valami nem létező globális adatbázisban kikeresi, hogy hová vagy bejelentve, és oda küld mindent?

A szolgáltatóknál "levelezési címet" kell megadnod, és akkor oda küldik.

Ahogy az 1-es is írja, a különféle szolgáltatók, hatóságok, önkormik, stb. nem tudhatják, hogy mi van a lakcímkártyádon "tartózkodási címként".

A tartózkodási hely, vagy ahogy inkább ismerik, ideiglenes lakcím végső értelme az, hogy a parázós lakáskiadóknak legyen arra lehetősége, mint Mátyás királynál az eszes lánynak, hogy be is jelentik a lakót meg nem is.

Mert ugye a lakóhely, vagy ahogy dörgedelmesen hangzik: "állandó lakcím", na az sok tulajnál szóba se jöhet. Az én ingatlanomba bele egy idegent, még mit nem!

Az ideiglenes lakcím nem hangzik olyan veszélyesnek, ezért arra inkább rá lehet venni a tulajokat.

A valóságban egyiknek sincs semmi hatása a lakás használatára való jogosultságra. Hiába tiltják meg bármelyiket, nem mennek vele semmire. A lakókkal viszont kicseszés az ideiglenes lakcím vagy pláne a lakcímbejelentés teljes megtiltása.

A lakcímkártyán azért lenne elvileg, hogy alkalom szerűen akár a tartózkodási helyre küldjék a küldeményeket. Ehhez viszont az is kell/ene, hogy ahol bejegyzik valamiért, ott használják is a tartózkodási hely címadatát. Viszont azt is kell/ene tudnia egy ügyintézőnek, hogy mikor melyiket kell használnia a két cím közül. Tehát kellene a címadatok megadásakor 4 adatmező is:

- lakóhely

- tartózkodási hely

- postázási cím

- valamint praktikus lenne, de ilyen még nem igazán létezik, egy dátum adat a postázási címhez, hogy mikor, mettől meddig melyikre kéri valaki.

Mindenesetre ha egy adatfelvételkor nincs postázási cím, akkor valahol ezt az adatlapon széljegyzetként kellene jelezni, hogy melyikre menjen a küldemény. De elképzelhető olyan hely, ahol kizárólag a lakóhelyre küldenek mindent, afféle belső előírás szerint.

Azt lehet csinálni, hogy jelezni a hivatalban, vagy nyilván több helyen is, hogy hova kéri az ember a küldeményeket, mert az biztos, hogy ott akad el a dolog. Még az is lehet, hogy a tartózkodási hely az nincs is felvéve az adatok között, és erre is érdemes rákérdezni, meg van-e nekik.

Ez talán kiegészíthető: "a különféle szolgáltatók, hatóságok, önkormik, stb. nem tudhatják, hogy mi van a lakcímkártyádon "tartózkodási címként"."

De tudják, illetve tudhatják, mert adatfelvételkor kérniük kell a lakcímkártyát és azon rajta van. Más kérdés, hogy megnézték-e, és bejegyzik-e. De még az is lehet, hogy itt, ott, amott a különféle helyeken, hivatalokban amikor az adatokat felvették, a tartózkodási hely még nem is létezett, akkor viszont a kérdezőnek kell jeleznie és kérni, hogy oda küldjék a postáit.

A tartózkodási hely címét csak korlátozottan használják; olyan szervek, amelyek a lakcímnyilvántartás alapján küldenek levelet. (Például: a rendőrség, közterület-felügyelet stb.)

Szolgáltatók a szerződés szerinti számlázási címre küldenek levelet (számla, tájékoztató, felszólítás stb.).

Például, a helyi önkormányzat a lakóhelycímre (régi nevén: állandó lakcím) küld levelet (pl. helyi adó stb.).

Például, választási értesítőt is a lakóhelycímre küldenek, hiszen alapvetően mindenki csak ott szavazhat, és csupán az országgyűlési képviselő választáson van lehetőség átjelentkezni a tartózkodási helyre.

A lakóhelycím, tartózkodási hely cím mellett mód van é̲r̲t̲e̲s̲í̲t̲é̲s̲i̲ ̲c̲í̲m̲ bejelentésére is; ez bármilyen cím lehet, igazolás nélkül; akár a lakcím(ek)től eltérő is. Ezzel is az a baj, hogy csak a központi nyilvántartás alapján címet választók tudják használni.

Ami biztos, az a p̲o̲s̲t̲a̲ ̲„̲u̲t̲á̲n̲k̲ü̲l̲d̲é̲s̲”̲ ̲s̲z̲o̲l̲g̲á̲l̲t̲a̲t̲á̲s̲a̲. Minden, a szerződő személy részére, a szerződésben megadott címre szóló postai küldeményt, a szerződésben megadott másik címre kézbesítenek.

A havi díja 2 355 Ft.

┌─ Más.

A lakcímed nem a szállásadó jelenti be, hanem mint Magyarországon élő állampolgárnak, a te törvényi kötelezettséged „beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni”.

Azt pedig nem a szállásadó, és nem is te szabod meg, hogy az lakóhelycím, vagy tartózkodási hely cím-e?

Akinek van lakóhelycíme, az a másik lakcímét csak tartózkodási hely címként jelentheti be. (Ez a teljes Európai Unió területére igaz, az más, hogy nincs egységes lakcímnyilvántartás, így sokaknak több államban is van állandó lakóhelycímük, ami azzal jár, hogy több államban is szavazhatnak EP választáson; vagyis nem érvényesül az egy polgár = egy szavazat elv. Ezt politikusok kifogásolják is minden EP választás előtt.)

Akinek nincs lakóhelycíme, az a lakcímet csak lakóhelycímként jelentheti be; ugyanis tartózkodási hely címet csak az jelenthet be, akinek van lakóhelycíme.

A lakcímbejelentéshez a szállásadó hozzájárulására (például, aláírására), nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani. Ilyen a bérleti szerződés; azzal már hozzájárult az ingatlan használatához, az ottlakáshoz. ─┘

Bemész a hozzád legközelebbi postára, és utánküldést kérsz.

Van egy kisebb díja, (ezt majd a postán megmondják) és az állandóra küldött leveleket az általad megadott címre fogják kézbesíteni.

Lesz 1-2 nap csúszás, mert át kell küldeni egy másik postára, de mindent meg fogsz kapni.