A magyar nyelvben konkrétan mikortól használják az "egyház"-at mint szóalakot? Kinek vagy kiknek az ötletéből született meg ez a szóhasználat?

[link]

Az egyház szó eredete – az eredetszótár szerint…

Egyház, a gör. eredetü lat. ecclesia szó elég régi korból való egyenértéküje, amelyben az összetétel eleje, az egy szó, nyelvtörténeti adatok tanusága szerint (v. ö. Nyelvőr I. 69, 121, 294, 316) nem az unus jelentésü számu évvel, hanem egy ma már önállón elkallódott régi szavunkkal azonos. E szó jelentése a reá valló nyelvtörténeti tanuságokból kivehetőleg a szent szó fogalmával rokon lehetett. E. e szerint a. m. szentház. Erre vall egyebekközött a szentegyház plenoasztikus összetétel is, amely egészen olyan, mint a hamupipőke és hamupogácsa, meg sok más magyarázó összetétel.

(Az ilyekben ugyanis az alapszó később feledésbe ment jelentését a vele szinonim szó magyarázza. Pogácsa, ill. az e szavunkat kölcsönadó olasz nyelv focaccia szava ugyanis magában is a. m. forró hamuban sült kalács- pepeljuga, a pipőke, pepejke, szláv forrása maga is a. m. hamuban veszteglő kuksoló.) E. tehát 1. templom; 2. a hivők gyülekezete, egyeteme; 3. a hit tanainak letéteményese, vagyis a tanító E. A két utóbbi értelemben egyenértékü vele az anyaszentegyház szó, a kat. egyház műnyelvén a Sancta mater ecclesia szószerinti fordítása.

Vagy itt egy bővebb leírás:

[link]

"A magyar egyház szó az egy = szent szó egykori jelentését őrizte meg; az egyház tehát 'szent ház', →templom."

pleonasztikus (melléknév)

bőséges, gazdag, cikornyás, terjengős, kacskaringós, túláradó, bőbeszédű, felesleges, dagályos, szükségtelen, szószaporító

Nekünk a hittan tanárunk azt mondta, hogy mivel régebben (Jézus halála után) az apostolok mindig egy embernek a házában (házról házra jártak) tartották a Szentmisét egy ebéd keretében. És mivel mindig EGY HÁZBAN történt, innen eredhet a szó: EGY HÁZ -> EGYHÁZ.

Nem biztos az infó, ismétlem: a hittan tanárunk mondta.