Vajon el kell tűnnie hogy más értékelje azokat a dolgokat amiket miatta csinálunk teszünk?

van egy 21 éves férfi és egy 25 éves nő (a férfi mesze lakik)

a nő hamarabb szerelmes lesz és elkezdenek többet beszélgetni az interneten video telefonálással majd egyszer a fiú észre veszi hogy a nő szerelmes ezt meg beszélik és letagadja a lány majd valami fajtán a lány még is be vallja de a férfi mondta is hogy tudja( a férfi azon ban még nem szerelmes a lányba)

(a lány mindig meg kérdezi hogy szabad vagy zavarja-e a férfit és általában meg mondja neki hogy tetszik neki a a fiú és hogy marha aranyos hogy hagyja hogy nézze amit csinál és meg köszöni a nő általában mindig hogy van neki a férfi és hogy kedves vele tehát a lány kedves akar lenni a fiúval a lány meg tanulja hogy mikor lehet zavarni a fiút a lány kedvére akar tenni a fiúnak)

szóval a lány fülig szerelmes a férfiba és ha 1 nap nem látja akkor elkeseredik a csaj (a nö érzelmi beteg féle)

minden nap beszélgetnek lefekvésig videó telefonálással a neten és ez igy megy napokon át majd a fiú úgy érzi hogy bevan zárva vagy valami ilyes mi

amikor a lánnyal beszélget akkor haza megy eszik gyorsan fürdik és a nö már hívja is

és a fiú játszik video telefonálás közbe a nő alig kérdez mert tudja csendbe kell maradni mert tudja hogy a fiú szereti ezt tehát a nő mindig ugy csinál hogy jó legyen a fiúnak

(apropo tény hogy a férfi írásba jobban szeret beszélgetni)

de mikor nem beszélgetek ennyi sokat a férfi és nő

a férfinek nem kellet sietve enni fürödni

( a férfi egy nagyon csinos lánnyal beszélget képzeljétek el férfiak azt a csajt ami az esetetek)

vajon a fiú gyerekes vagy a csajjal van baj?