Koli.mit tegyek?

10 évet húztam le koliban.

Én imádtam az első perctől. Van aki hetekig sírt, van aki meg egyszerűen nem bírta.

Nálad mi a gond?? A többiekkel nem jössz ki vagy a szüleid hiányoznak??

Előbbit nehéz megoldani, utóbbi majd változik.

#5

Tanuló szobák nincsennek?? Szülői fogadó termek?? Nálunk volt ilyenre lehetőség, hogy elmentél és csendben tanultál.

Ha fiatal vagy előfordul, hogy hiányoznak a szülők, de ez idővel könnyebb.

Másik szobába nem tudod kérni magad?? Nálunk volt erre is lehetőség, hogy ha valakivel nem úgy jöttünk ki akkor cserélgettünk.

Nekem is voltak idegesítő szobatársaim. Most nem bántásból, de én nem voltam ennyire nyápic, ha felemeltem a hangom, akkor ott csend volt utána. De minden ember más ilyen téren. Voltak akik tényleg nem tudták megszokni a kolit és csak szenvedtek.

Volt olyan is, aki tényleg az első talán 1-2 hónapot is végig sírta. Utána meg mikor végzett amiatt sírt, hogy ott kell hagyni a kolit, a barátokat, a nevelőket.

Nekem is hiányzik az az időszak, rengeteg szép emlékem van. Pedig talán 14 voltam, mikor koliba kerültem. Tényleg jó volt az az időszak, nem büntetés ez.

Bár mivel voltam kolis, így tényleg láttam a végleteket. Én is szeretném majd, ha lesz gyerekem, hogy kolis legyen. De úgy eröltetni, mint ahogy rád is eröltetik, azt szerintem nem szabad. Jó buli a kolis élet, de nem mindenkinek való.