0.-tól vagy 1.-től sorszámozol?

1-es: ezek szerint a programozó nem rendes ember...

2-es: a 2. helyezett nem 2 ember, csak 1, a 3. helyezett se 3 ember, hanem 1. A 0. helyezett is 1 darab ember, nem 0. A vonalzón a centiméteres közök sorszámozása: a 0 és 1 közötti az 1. tehát a 2 szám közül a hátsót választottuk, választhattuk volna az elülsőt is. A természetes szám a véges halmaz mérete: az üres halmaz is véges halmaz, 1.-től sorszámozva 1 elem kimarad, a 0, az összes többit használjuk. A 0 szám létezik, a 0 elemű halmaznak nincs eleme. Egy vízóránál is, ha 7 jegyű, azon a 7 számjegyen 0-tól 9 999 999-ig tudunk számolni, nem 1-től 10 millióig. Ha egy könyv esetén nem csak az oldalszámot akarjuk megadni, hanem az oldalon belüli elhelyezkedést is, akkor mondjuk a 10,5 jelenthetné a 10. oldal közepét. Ez pont 1 + a könyv elejétől milyen távolságra van: ha az oldalakat 0.-tól sorszámozzuk, akkor pont a könyv elejétől mért távolság. Legyen 10 darab 10 vagonos vonat, van a vonat sorszáma, és van a vonaton belül a vagon sorszáma: 1-10, 1-10. Van a 100 darab vagon sorszáma 1-100-ig. Akkor számítsuk át: adott az 1-100-ig a vagon sorszáma: hányadik vonat hányadik vagonja? Fordítva is: x. vonat y. vagonja hányadik vagon 1-től 100-ig sorszámozva? Ugye milyen bonyolult a képlet? Ha 0-9, 0-9, 0-99 a sorszámozás, akkor 10*x+y, visszafele a 10-es maradék a vonaton belüli vagonszám, a hányadosa a vonat száma. Rendszámoknál is, 0-tól 999-ig van, ha 001 - 999 van csak, akkor csak 999 számot tudunk használni, nem 1000-et.