Hány évesnek gondoltok a versem alapján?

Ma kezdtem el 1 órával ezelőtt,beletettem minden gondolatot és érzést.

Múzsám

Elmerengtem egy teremben,

életemtől dideregve.

Féltékenység nagy határa,

a múzsámra éppen várva.

Göndörfürtös aranyfényes,

illatára ember képes:

virágcsokrot neki vinni,

egy jó koktélt vele inni.

Édes múzsám,kedves múzsám,

ihletet mindig te adtál,

rád gondolok,megjön pár sor,

mint Tokajon egy édes bor.

Előttem van egy szakadék,

hátam mögött nagy meredély,

mit tegyek most,mondd el nékem,

hogy felejtselek el téged?

Érzem az est hűs szellőjét,

féltelek én még őszintén,

Sötét lelkem nagy határa,

a múzsámra visszavárva.

Gondolatok áradása,

szenvedés nem várt hatása,

Rád gondolok minden éjjel,

álmaimmal útra készen.

Galagonya tüskéjével,

hajkoronám belsejében,

szenvedéssel teli tálka,

a múzsámat sírva várva.

Körbevett a nagy sötétség,

egyfelől jön csak egy kis fény,

De az viszont egy szakadék,

ahol életem veszteném.

Gondolok az életemre,

nincs sehol már rég esélyem.

Várjak-e még a múzsámra,

vagy tűnjek el egy árokban?

De már késő, hisz zuhanok!

karjaimban sincs nyugalom.

Szépen,gyorsan földet érek,

és lelkem már száll az égbe.

Fehérfényes egy alagút,

a végén egy aranykapu.

Belépek szomorúsággal,

hát ott látom a múzsámat!

Karjaimban ringatózik,

mellkasában dobbanó szív.

Boldogan együtt már végre,

a szenvedésnek ezzel vége.

Mi a véleményetek?