Tapasztaltatok arrogáns, lekezelő viselkedést a munkaügyi központ dolgozóinak részéről?

Jaj vannak hát. Tényleg úgy csinálnak, mintha valami plusz meló lenne nekik az, hogy foglalkozniuk kell az emberekkel is. Nekem a nem megértés volt most legutóbb ugyanis máshol lakok most, itt nincs bejelntett lakcímem, és a 65 km-re lévő központom kiküldött egy levelet otthonra, amiben másnapra való megjelenés volt az AB egonnál. Hozzáteszem valami nyugdíjbizbasz telefonálgatós xar lett volna, már volt ilyenben részem, nem igénylem az ilyesmit. és a lényeg, hogy nem értem el az ab egont, mert mobilról nem lehetett, viszont másnap a munkaügyit igen. A nő mondta, hogy ők ezt nem fogadhatják el, hogy nem otthol lakok, és nem hiszi el, hogy majd két éve nem tudtam valahova itt bejelentkezni. Mondtam, neki, hogy nem mindenki engedi meg, ez nem olyan hihetetlen. Nah adott két hetet, hogy át tudjak jelentkezni. Koliban lakok külsősként, ide semmi kedvem nincs, de muszály bejelentkezni. :(

meg még egy eset, itt voltam fent már akkor is és egy munkát akartam megkérdezni a megyeszékhelyi munnkaügyiben, a csávó mikor vette, hogy nem ide tartozok, keresztülnézett rajtam, hiába kérdeztem, és egy lekezelő " uram. megengedi, hogy az ügyfeleimmel foglalkozzak?" dumával lerázott. tök megalázó volt, belém is jött az ideg. tök normálisan akartam gyorsan kérdezni valamit erre fel meg lekoptatott.

A probléma inkább emberfüggő, nem lehet általánosítani, mindenhol vannak bunkók, és vannak normális emberek.

Van rá lehetőség, hogy e-mail-ben tartsd a kapcsolatot a munkaügyi központtal, így be sem kell menned jelentkezni. Legközelebb ha mész, igényeld ezt a lehetőséget!

Nos, kedves kérdező, nekem van egy pici közöm a szervezethez... A helyzet részben tényleg úgy van, ahogy mondod: sok az arrogáns ügyintéző. De ők nem csak az ügyfelekkel azok, hanem a kollégákkal is sokszor arrogánsak. Sokat gondolkodtam, hogy vajon miért van ez így, de mást nem látok indokként, mint a túlterheltséget. El nem hinnétek, hogy mennyi minden rájuk van testálva, miközben a fizetésük egyre csökken, és néha el is bocsátják az embereket. Egyre kevesebb az ügyintéző, egyre több az ügyfél, és azért mindent ők sem bírnak, naná, hogy kiütközik a dolog. Időnként én is úgy járok, hogy amikor aznap már a századik ügyfélnél tartok, akkor nehezen tudom türtőztetni magam, bár nekem még sikerül. De érzi az ember, hogy kiég... Pedig én még csak pár éve csinálom. Akik ott ülnek ügyintézők, nem napi 20 ügyféllel foglalkoznak, hanem ennek sokszorosával, nem beszélve a háttérmunkáról. A feszültséget meg nincs hol levezetni, és ennek egyenes következménye, amit te írsz.

Egyébként a lakcím kérdésében az ügyintézőnek teljes mértékben igaza volt. Nem hivatkozhatsz arra, hogy nem ott laksz, mert a változásokat 15 napon be kell jelentened. És a regisztrációval vannak kötelezettségeid, amit ha nem tudsz teljesíteni, akkor ki kell jelentkezni, vagy majd kitörölnek.

Nekem is sok rossz tapasztalatom van.

Én évek óta küzdök munkanélküliséggel, illetve csak alkalmi, és rövid eddig tartó munkák vannak.

Csak annyit szoktam velük beszélni,amennyit éppen muszáj.

De állandóan megjegyzéseket tesznek a végzetségemre ( természettudományos). Ha a tapasztalatnál elmondom, hogy szakmámba önkéntes munkát végzek, és ezt írják be szakmai tapasztalatnak, lekezelően bánnak velem, és arra tesznek megjegyzést, hogy hülyeség amit csinálok, nem kéne vele foglalkoznom.

Kötelező megjelenés után gyakran jövök ki úgy a munkaügyi központból, hogy akkor most feladom. Volt hogy mikor kijöttem utána nem bírtam normálisan elvégezni az önkéntes munkát. Egyszer az OKJ-s tanfolyamot majdnem abbahagytam miattuk.

Sokszor miután hazamegyek a munkaügyi központból otthon sírok.

Ilyenkor a rokonok segítenek.

Volt már olyan is, hogy úgy mentem ki onnan, hogy öngyilkosságra gondoltam.

Nagyon fontos lenne, hogy emberségesen bánjanak velünk, hiszen amúgy is kiszolgáltatott emberek járnak oda, akik súlyos problémákkal küzdenek.

Ilyenkor sokat számít, hogyha valaki biztat, és nagyon káros lehet, ha valaki azt mondja, hogy úgyse fog sikerülni.