Milyen élősködők vannak?

A belső élősködők világában kalandozva meg kell ismernünk a galandférgeket is. Közös tulajdonságuk, hogy petéikből kikelve egy másik állatban veszik fel a lárvaalakot, majd ezzel a lárvával fertőződik a végleges gazda. Tehát ahhoz, hogy a kutyában galandférgesség alakuljon ki, kell egy köztes élőlény! Nem kutya a kutyától, hanem kutya a köztigazdától fertőződik, s kutya is a közti gazdát fertőzi meg.

Vegyük a leggyakoribb modellt! A kutya ún. uborkamag képű férge az egyik leggyakoribb galandféreg. Darabjai néha tömegesen jelentkeznek az ürülékben. A kutya a végbéltájék vakarásával, földön húzásával, "szánkázással"’’ jelzi a fertőzöttséget.

Ez a féreg úgy fertőzheti meg a kutyát, hogy bolhalárvái a kutya végbéltáján felveszik a féregpetéket, s bennük, a bolha testében alakul ki a petéből a lárvaalak. A kutya bolházni kezdi magát,fogával elroppantja a bolhát, a féreglárva az emésztőrendszerbe kerül. Ott válik kifejlett féreggé, mely petéket kezd üríteni, melyeket a bolhalárvák a kutya végbélnyílásánál elfogyasztanak és folytatódik a kör. Természetesen a bolha átugrik a másik kutyára is, ahol kialakul a fertőződés. Nem kutya a kutyát, hanem kutya a bolhát, majd bolha a kutyát a fertőzés útja! Emlékezzünk vissza a bolhásságnál írottakra! A védekezésnek kettősnek kell lennie, féregtelenítés és bolhairtás együtt!

A galandférgeknek számtalan faja létezhet s fertőzheti a kutyát. Sokszor felfedezhetjük a kifejlett alakokat vagy azok darabjait a székletben.

Hosszúságuk néhány milimétertől akár egy méteren felüli is lehet. Jellemzőjük, szemben a hengeres testű orsóférgekkel, hogy lapítottak. Láthatóan több részből, féregízből állnak.

A megelőzés a köztigazdák elkerülése. Számtalan állatfaj nyers húsa, zsigerei hordoznak lárvákat. Meglehetősen gyakori a mezei rágcsálóktól (egér, pocok, stb.) történő fertőződés. Erdőn, mezőn járó kutyánál erre is számítanunk kell, mint ahogy arra is, hogy a kutya a székletében üríti a féreg petéit. Fertőzhet ezzel vadon élőket, de háziállatokat is! A háziállatokban betegség és a hús minőségromlása a kártétel, s az ellenőrizetlen nyers hússal ember és állat egyaránt fertőződhet!

Kiemelten az eddigiekben csak az orsóférgekkel és a galandférgekkel foglalkoztunk, de tudnia kell minden állattartónak, hogy számtalan egyéb férgesség (pl. az ostorférgek, kampósférgek, stb.) veszélyeztethetik a kutyával való egészséges együttélésünket. A betegség megállapítása, a féreg azonosítása az ürülék laboratóriumi vizsgálatával történik.

A kezelés mikéntjét, a leghatékonyabb szert, mely az adott korcsoportra jellemző férgek ellen a leghatékonyabb, mindig az állatorvos határozza meg.

A ma használatos, korszerű, kutyára kifejlesztett gyógyszerek általában kombinált formában, több hatóanyagot tartalmazva fejtik ki a hatásukat. Ismét fel kell hívni a figyelmet a kölyökkorra, az ebben az időszakban használatos készítményekre!

Sokan esnek abba a hibába, hogy néhány embergyógyászati készítmény nem megfelelő adagolásával megnyugtatják magukat: a kutya féreghajtót kapott! Nos, tudniuk kell, hogy nem minden ilyen szer pusztítja el a kutya lehetséges különféle férgeit!

Minden esetben egyeztessük az állatorvossal: milyen készítményt javasol, milyen adagban kell alkalmazni és mikor kell ismételni!

A rühatkák magukkal a hámsejtekkel táplálkoznak. A vékonyabb bőrterületeket részesítik előnyben, ahová könnyebben befúrják magukat, úgymint az ujjak közötti területek, az emlőbimbó udvara, a nemi szervek és azok környéki terület.A hólyagférgesség vagy echinococcosis Magyarországon talán a legnagyobb problémát okozó féregfertőzés.A világszerte előforduló galandféreg akár 8-9 méter hosszúságúra is kifejlődhet, vagy petéi az izomba vagy az agyba tokozódva okozhatnak tüneteket.A toxocariasis fertőzés veszélyének leginkább a "házi kedvenc" játszótársai, tehát a gyermekek vannak kitéve.Az orsóféreg (Ascaris lumbricoides) kifejlett állapotban 15-25 cm hosszú, jelenlétükre gyakran csak a fáradékonyság, köhögés hívhatja fel a figyelmet.A betegség kórokozója az ostorféreg (Trichuris trichiura), amely kifejlett állapotban 30-50 mm hosszú és ostorhoz hasonló alakúA cérnagiliszta gyakran alig észrevehető a fertőzöttek számára, csupán az éjszaka jelentkező végbéltáji viszketés hívhatja fel rá a figyelmet.