Miért nem tudom felfogni a halál jelenlétét?

Sziasztok!

Mostanában nagyon sokszor eszembe jut, hogy lehet a következő pillanatban eljön a sötétség és ennyi. Hogy egyedül vagyok a halálomban, hogy ott fogok feküdni egy zárt dobozban örökre. Hogy nem tudom mi lesz a szeretteimmel. Sokan elmentek már körülöttem. Fel tudom dolgozni, de valahogy, ha belegondolok a sajátomba...összeszorul a szivem. Persze, tudom, hogy ez az élet rendje. Szerintetek a halál utáni életről szóló beszámolók mennyire lehetnek megalapozottak? A vallásokban csak egy a halál tényét elfogadó segítséget kapunk? Bár tudom, hogy furcsa módom a világ összes pontján a halál közeli élmények elemei hasonlóak. Arról is olvastam, hogy vannak jó pár 100 éves feljegyzések, ha nem ezer évesek, amik hasomló elemekből állnak az elmondottak alapján. Vagy csak a születés pillanatára emlékszünk újra? Ahogy anyánk hasában sötétség van, és ahogy a szülőcsatornából bújunk ki, ahol idegenek beszélnek, akik örülnek nekünk, na és persze a fény...az alagút végén...