Mikor krülhet sor a devizahitelesek számára megnyugtató döntés a kúria részéről?

A Kúriához akkor kerül egy ügy, ha valamelyik peres fél törvényességi felülvizsgálatot kér. Erre az esetek többségében nem kerül sor, megállnak az ügyek első, vagy másodfokon.

A jogegységi döntések számomra azért furcsák, mert ilyenkor elmarad a több lépcsős felülvizsgálati lehetőség.

Folyamatosan jönnek a megnyugtató döntések.

2/2010 PK Vélemény

"A bíróságnak a szerződés létre nem jöttét is hivatalból, a semmisségi okok vizsgálatát megelőzően kell észlelnie."

"A semmisség hivatalból történő észlelése a másodfokú eljárásban is kötelezettség."

2/2012 PK vélemény

"6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés,

amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó

hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve,hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:

a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető

megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak,

vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást

tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval

szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a

módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a

körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra

(ténylegesség és arányosság elve);

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen

mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára

a felmondás jogát (felmondhatóság elve).

g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó

javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve)."

6/2013. számú PJE határozat

"A Hpt. 213. § (1) bekezdése a szerződés semmisségének a jogkövetkezményét írja elő olyan

fogyasztói és lakossági kölcsönszerződésekre, amelyek nem tartalmazzák az a)-g)

pontokban előírtakat."

"A Hpt. 213. § (1) bek. a)-g) pontjai közül a leggyakrabban hivatkozott érvénytelenségi ok a d) pont, amely szerint semmis a szerződés, ha nem tartalmazza azon feltételek, illetve körülmények részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható."

Aki nem megy el orvoshoz, annak még nem fáj eléggé.

A bíróság csak annak hoz ítéletet, aki keresetben előterjeszti a kérelmét.

Íme: 10/2013. számú gazdasági elvi határozat

[link]

Hol is kellett volna törleszteni?

"A javaslat „A" opciójában a Hpt. 200/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam" kifejezés használatát javasoljuk. Ennek indoka az, hogy az MNB hivatalos eladási és vételi árfolyamot nem tesz közzé, a hivatalos árfolyam közzétételénél pedig nem használ „középárfolyam" kifejezést, hanem csak a , hivatalos devizaárfolyam" kifejezést. A Hpt. jelenleg is a „hivatalos devizaárfolyam" kifejezést használja (Lásd Hpt.l01.§(l) bek.)"

Barabás Gyula - Pénzügyi Fogyasztóvédelem