Miért mondják sokkan hogy a Kádár-rendszer (1956-1988) volt Magyarország fénykora?

az a legszörnyűbb hogy azok mondják akik éltek benne tehát van összehasonlítási alapjuk..erre nem gondoltál?

'56-a 70-es évekig nem volt jó,utána talán javult a helyzet.

-politika rovatba kellett volna kiírni a kérdést-

Elég rövidke válaszok érkeztek eddig na én leírom egy kicsit bővebben, milyen világ volt akkor, mi az, amit annyian sajnálnak. Nem tudom hány éves vagy mennyit tudsz arról a világról.

Fénykornak azért nem nevezném gazdaságilag és politikailag pláne de azért más világ volt az tény.

Az emberek viszont jobban érezték magukat.

Talán a 60-as éveket sem nevezném még jónak inkább a késő 70-es, 80-as éveket.

Igaz politikailag nem nagyon ugrálhattál meg ugye nem mozoghattál ennyire szabadon, mint most szóval más világ volt voltak hibák ott is de valahogy mégis nyugodtabb élet volt már úgy a hetvenes-nyolcvanas években.

Most ugye óriási jogaink vannak dumálhatunk nem jön másnap a nagy fekete autó...de mégsem ér semmit mert a kisembert nem hallgatják meg most is az van, amit az elit ott fönt eldönt az embert diszkriminálják a kora, a családi állapota miatt és ha szólni mersz akkor mindjárt kívül találod magad. Ennyit a szólásszabadságról, demokráciáról, igazságról, egyenlőségről...stb.

Nesze semmi fogd meg jól.

Anyukám a 40-es években született falun paraszt családban. Szegények voltak, és éveken keresztül minden állatot, terményt elvittek az oroszoknak ők csak dolgoztak vele aztán meg elvették tőlük nekik alig maradt valami.

Előtte is voltak próbálkozások, hogy ezt megszüntessék de hamar bebuktak vele viszont 56 után ez teljesen megszűnt a falusi parasztság is végre elkezdhetett magára dolgozni.

Én a nyolcvanas években voltam kamasz.

Nyugodt élet volt, jutott mindenre pedig gyári munkás anyuka egyedül nevelt.

Mindig volt munka /gondolom azért mert 1 ember melóját 3-an végezték/ könnyen előfordult, hogy onnan mentél nyugdíjba, ahol elkezdted. A cigányokat is befogták melózni nem volt simliskedés persze a cigány az akkor is cigány volt de nem volt így elszaladva velük a ló.

A hitel olcsó volt pláne a vállalati hiteleken sokszor nem is volt kamat. Az emberek azért nyugiban gyarapodtak de még a csóróbbak is megéltek valahogy nem voltak ilyen idegesek, hogy, mit hoz a másnap...

A nagyobb munkahelyeknek saját nyaralójuk volt, ahová a melósok mehettek nyáron üdülni ingyen.

A munkás embert megbecsülték nem lehetett őket bántani ok nélkül. A kisgyerekes anyukákat sem macerálták sőt előnyben voltak.

Anyukám gyárban szalag mellett dolgozott de mégis megengedték neki délelőttös héten, hogy később menjen mert az ovi később nyitott. Ma ez elképzelhetetlen lenne szóba se állnának vele egy kisgyerekkel a háta mögött. Szó sem volt egy felvételin arról, hogy hány éves vagy, van-e gyereked...ez senkinek nem jelentett problémát nem úgy, mint most.

A pályakezdőket is szívesen fogadták. Berakták egy szaki mellé, aki kiképezte, betanította. A szakszervezet gondoskodott róla, hogy ne lehessen belerúgni a melós emberbe.

A gyerekek is normálisabbak, tisztelet tudóbbak voltak nem voltunk ilyen elveszettek, pofátlanok, nem ültünk egész nap a gépnél mert nem volt és mégis ment az élet nélküle.

Mi kirándulni, csavarogni jártunk együtt, csapatban nem voltunk elszeparálva egyedül. Na persze mi sem voltunk angyalok néhányan hozták a formájukat de azért mégis jobban ment a szocializálódás.

A tanároknak, rendőröknek stb. nagyobb tekintélyük volt.

Ha hazavittél egy figyelmeztetést nem a tanárt verték meg a szülők hanem a kölyköt kapták elő.

Nem volt ilyen beteg a világ...

Az új rendszernek sokan örültek mert nem tudták, mi vár rájuk. A jólét és a nyugalom ellenére én is bizakodó voltam pláne, mikor az oroszok kitakarodtak végre.

Nekem van összehasonlítási alapom és habár nem vagyok komcsi meg egyéb beállítottságú - és úgy alapból utálok politizálni nem is értek hozzá - de nekem jobb volt akkoriban.

A rendszerváltás óta mást sem csinálok, mint bődületes pénzekért folyamatosan tanulok és mégis egyre lejjebb és lejjebb csúszok. Saját hibámon kívül sokadjára vagyok munka nélkül 40 éves fejjel, kitűnőre elvégzett okj-sal sem kellek senkinek.

Mindenhol az a lényeg, hogy elmúltam 30-35 még jó, hogy gyerekem nincs...

Az élet egyre nehezebb egyre kevesebbet engedhetek meg magamnak.

Nem vagyok változás ellenes, elég rugalmas vagyok én is azt hittem anno, hogy na most még jobb lesz, kapitalizmus, jó melók, nyugati fizetések...aha!

Régen minden hétvégén elmentem a cukiba egy tálca sütivel jöttem haza és mindkét napot a strandon töltöttük.

A rendszerváltás óta nem voltam strandon, szórakozó helyeken, az üzletekben meg fillérezek és először mindig az árat nézem aztán a minőséget. Hiába kapálództam jobb állásokért nem jött össze.

Persze ha nem lenne gerincem és tudnék a zavarosban halászni...akkor talán menne a szekér. Nekem és úgy alapból a melós réteg nagy részének nem jött be ez a fene nagy szabadság és demokrácia.

Ennek a világnak is vannak előnyei sokkal többet megengedhetünk és elérhetünk de a dolgozó embernek már nincs becsülete és ez bizony a társadalom minden területén érezteti a hatásait.

Most tanulhatsz, az egyetemen nem nézik a szüleid múltját, hogy rendszerellenség, értelmiségi vagy kik voltak viszont a hajadra kenheted a papírod mert kezdővel senki sem foglalkozik viszont már az Isten papírja nem elég egy átlag melóhoz.

Elméletileg elmondhatnád a véleményedet is de ha jót akarsz pl. a munkahelyeden akkor jobb ha mégis befogod a szád.

A gyerek meg, mit lát? A szülei sík idegen megalázva güriznek a semmiért reszketnek a helyükért a nagy senkikből meg agyonpénzelt sztárok lesznek.

Az emberek alól kihúzták a szőnyeget egyik napról a másikra senkik lettek hirtelen olyan igényekkel találták magukat szembe, amihez nem győztek felzárkózni, felgyorsult a világ, minden tönkrement, eladták, a holnap már nem biztos...ezt kaptuk. Csoda, hogy az emberek kifordultak önmagukból, egymást bántják tehetetlenségükben csoda, hogy visszasírják a boldog békeidőket?

Akinek nem volt disszidált ismerőse azokat nem csesztette a politika az emberek sem foglalkoztak vele élte mindenki a világát.

A mostani rendszert csak a mai fiatalok fogják megszokni és megérteni és ők tudják majd kezelni mert ebbe születtek bele ezt ismerik.

2-es jól írta: jóléti diktatúra volt hozzátenném még, hogy szervezni meg gazdaságossá tenni valamit nem tudtak a gazdaságot nem ésszerűen hanem politikai alapon irányították de azért összehasonlítva a környező országokkal, akik a ruszkik alatt nyögtek még mindig nálunk volt a legjobb.

Most is egyfajta diktatúra van Orbán azt csinál, amit akar ha stadion kell az egyutcás falucskájába akkor lesz csak most már nem érvényesül a régi elv: élni és élni hagyni. Karvaly világ van.

Régen is voltak maszekok meg lehetett gazdagodni rózsadombot se tegnap kezdték beépíteni a gazdagok csak akkor nem volt ilyen pofátlan rongyrázás és nem a semmiből lett a vagyon hanem kemény melóból.

Na most már van némi fogalmad a múltról hasonlítsd össze, mikor volt jobb.

4-es ment a zöld kéz.de azt se felejtsd el hogy a 80-as évek végére államcsőd fenyegetett,az a rendszer sem volt fenntartható abban a formában.egyik oka hogy azokban az időkben kezdtek nyugdíjba menni jelentősebb létszámban az emberek.

"jóléti diktatúra"-ez a visszás kifejezés tökéletesen jellemzi azokat az időket.

Igen-igen épp erről írtam, hogy gazdaságilag nem volt épp fénykor mert politikai szempontok döntöttek a gazdasági szempontok helyett tehát nem volt jellemző a gazdaságra a racionális, szakszerű irányítás.

Gondolj csak bele, mikor Rákosi elvtárs gyapotot akart termeszteni az alföldön. Senki sem merte elmondani neki, hogy az biza szubtrópusi növényke és irdatlan mennyiségű napfényt, meleget, és vizet igényel. Legalábbis ha jó termést akarnak.

Igaz ez egy kicsit korábban volt de a vezetői fejekben később sem lett világosabb...

1. Ebben az időszakban nagyon kicsi volt az emberek közötti vagyoni és boldogulási különbség. Egy miniszter is csak 20-30%-kal keresett többet, mint egy jó szakmunkás.

2. A döntően állami tulajdonú nagyvállalatok mellett ekkor lehetőség volt a kisvállalkozásokra, GMK-kra, háztájira, magánvendéglőre, szerződéses boltokra, így aki akart gyarapodhatott anyagilag és önálló lehetett, de nem lehetett belőle milliárdos és nem fölényeskedhetett az alkalmazottaival, mert akkor otthagyták.

3. Biztonságos volt az élet. Közbiztonság volt nagyon alacsony és kevéssé agresszív bűnözéssel. Létbiztonság volt, mert nem volt munkanélküliség. Olyan lakáspolitika volt és olyan munkásszállók, hogy egyáltalán nem voltak hajléktalanok. Ingyenes volt az orvosi ellátás és az iskoláztatás. Nagyon könnyű volt felnőtt fejjel is, munka mellett tanulni főiskolán egyetemeken.

4. Ekkor már az érett Kádár-korszak volt, amikor nem kellett félni semmitől. Már megjelenhettek szamizdatok, nem voltak ávósok, ki lehetett utazni külföldre is hébe-hóba, mindenki olyan viccet mesélt amit akart és lehetett szidni a főnököt, vagy a hivatalt.

5. Élt bennünk a tudat, hogy ebben a rendszerben nem történhet velünk igazságtalanság, mert ha ilyesmit érzünk, akkor bárki írhat egy levelet a Kádár-titkárság panaszirodájának és elintéződik az ügy.

6. Voltak tudományos, űrkutatási és sport sikereink amik egyfajta büszkeséget és a jövőbe vetett hitet adtak. Olcsó volt a színház és a mozijegy, megépültek a metrók, új lakótelepek, mindenhol fejlődést láttunk.