Gárdonyi Géza: Egri csillagok---ban szurokfáklyát ír. Honnan volt szurok? Tudomásom szerint kőolajlepárlásból "terem" a szurok, a kátrány.

Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe. Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal.” ”

– Mózes I könyve 6. fejezet, 13–14. vers

(szur-ok) fn. tt. szurkot, harm. szr. ~a. Széles ért. ragadós, tömör, gyantaféle test, pl. földi szurok. (Asphaltum, Judenpech). Különösen a szurkosfenyünek, vagyis lucfának gyántájából főzött, és megtisztított, fekete szinű, tömött, s a kátránynál szivosab., test. Szurkot főzni. Szurokkal beönteni a hajó réseit. Fekete, ragadós, mint a szurok. Megetették vele a szurkot, azaz, rászedték, megjáratták. Aki szurokkal bánik, megszurkosodik. Baranyában holtszenet is jelent. E szónak gyöke szur alapfogalomban egyezik a szurt, szurtos, szirtos, tovább., a cirom, cirmos, szurom, szurmos, szók gyökeivel, melyek mindnyájan valami ragadós, tapadó, olvadékony mocsokra vonatkoznak, s mint olyanok a szurokhoz hasonlók. Távolabbról rokonok hozzá a folyékony ír, zsír, sár, továbbá az az előtétes hang helyett némi különbséggel: nyír, nyirok, virics. Képeztetésre egyeznek vele: hurok, burok, murok, marok, sarok, farok hangugratók. Idegen nyelvekben rokonok vele Budenz J. szerént a zürjén śír (pix liquida), a hegyi cseremisz sirä, és votják sďr (kén).