Milyen fontos dolgokra tudnám költeni a pénzem?

Az, hogy kinek mi éri meg, az teljesen szubjektív. Én például szeretek gót játszani. Volt ugyan műanyag gókészletem, de nekem megérte majdnem 10 000 Ft-ért szabványos, üvegből készült gókészletet venni, mert én sokat játszok, és nekem fontos. Evidens, hogy aki nem játszik gó-t, nem is ismeri mi az, vagy ha játszik, akkor szökőévben egyszer, annak nem éri meg. Vagy én informatikus vagyok, nekem megéri egy profi egeret megvenni akár 15-20 ezer forintér is, mert én napi akár 12 órát is használom. Édesanyámnak, aki hetente egy fél órát ha felmegy a netre, gondolom ugyanez pénzkidobás lenne.

A kérdés tehát, hogy neked megéri-e trambulint venni, van-e annyira fontos, hogy kiadj érte annyi pénzt, amit kiadni szándékozol rá. Ez kizárólag egyedül te tudod eldönteni. Ilyenkor érdemes megfordítani a kérdést, hogy ha lenne mondjuk fél éve egy trambulinod, akkor eladnád-e annyiért vagy fele annyiért, mint amennyiért megvennéd. Ha úgy érzed, hogy fele annyiért is eladnád akár, akkor nagy valószínűséggel nem éri meg.

> Mire tudnám még költeni a pénzem?

Ez nem jó, ha így működik. Az ember azért vásárol valamit, mert szüksége van rá, mert belső igénye, hogy legyen valamije. Annyit költ rá, amennyiért úgy érzi, megéri. Az igényeket elégítjük ki, ehhez rendeljük hozzá azt a pénzmennyiséget, amit szánunk rá. De nem fordítva! Semmiképpen nem éri meg valami, ha amúgy nem belső vágyad, hogy megszerezd, pusztán azért veszed meg, mert történetesen van rá pénzed.

Akkor inkább tedd félre a pénzt, jó lesz az akkor, mikor valóban van valami, amit meg akarsz szerezni.

Olyan ez, mint autózni. Az ember azért megy le a kocsihoz, ül be, indítja be a motort, mert el akar jutni valahova. Az nem éppen normális, ha valaki lemegy a kocsijához, beül, elindítja a motort, majd azon kezd el gondolkodni, hogy most akkor hova is menjen vele.