Olyan dolgokat akarok, amik lehetetlennek. Mennyire normális ez?

A lehetetlen alatt nem sok penzt vagy alomeletet ertek.

Hanem "mesebelit" - nem tokeleteset, hanem izgalmasat. Minden fájdalommal es erőfeszítéssel egyutt. Képtelen vagyok beleszeretni bárkibe is, de tobb könyv-játék szereplőt is láttam mar, akiért a csillagokat is lehoznam; es egyikük se egy tökéletes pasi, sőt baromi nagy küzdelem lenne mellettük az élet, de nekem úgy lenne jo.

Évek óta ez van bennem. Nem szeretem az életet, a világot, sőt ha nem lenne kiért maradnom mar rég feladtam volna, de minden nap lefekvés elott azt képzelem, hogy valamelyik világban vagyok amiről olvastam, irtam vagy hallottam.

Volt egy hosszabb párkapcsolatom, két hónapja lett vége, de próbáljuk rendbe tenni. Úgy voltunk vele, hogy ezt szexuális terén is erősíteni kell, de amikor arra került a sor hogy megpróbált kedved csinálni hozza, semmi. Arra gondoltam mi lenne, ha az en egyik ilyen "hősömet" képzelnem a helyébe most az egyszer, hátha legközelebb anélkül is jól lesz (őszinte leszek, a logikát mar en se látom), de annyi sikerült, hogy elsirtam magam.

Nem tanácsot kerek, mert szerintem fölösleges. Ha egyszer rosszul vagyok bekötve, az az en bajom. En kulturált véleményt szeretnek, esetlegesen tapasztalatot. Köszönöm