Szerintetek ebből mi igaz? (többi lent)

Orosz kutatók a késői 1940es években 5 embert ébren tartottak 15 napig, egy kísérleti gáz alapú stimulánssal. Egy teljesen elzárt környezetben tartották a tesztalanyokat, hogy körültekintően figyelhessék őket, mivel a gáz túl magas koncentrációkban halálos mérgezést okozott. Ez még a zártláncú kamerák ideje előtt történt, így csak mikrofonokat és 15centi vastag egyirárú tükröket használhattak a megfigyeléshez. A zárt szobát telepakolták könyvekkel, volt folyóvíz, wc, elég szárított étel, hogy kitartson több mint 5évig, valamit vaságyak, de ágynemű nélkül.

A tesztalanyok politikai fogjok voltak, a második világháború idejéről

Öt napig minden redben volt, az alanyok alig panaszkodtak, mivel megígérték nekik(hamisan) hogy szabadon engedik őket ha végigcsinálják a tesztet és nem alszanak 30 napig

Beszélgetéseik és cselekedeteik meg voltak figyelve és lejegyezték, az alanyok egyre többet beszéltek múltbéli traumás élményeikről, és a sötétebb hangvitel a 4.nap után kezdődött

Öt nap elteltével elkeztek panaszkodni az eseményekről, ami oda vezette őket, ahol most voltak, és elkezték paranojja jeleit mutatni. Többé nem beszéltek egymással, hanem inkább a mikrofonokba és az egyirányú tükrökbe kezdtek suttogni. Furcsa módon mind úgy gondolták, hogy elnyerhetik fogfatartóik bizalmát, ha fogvatartott társaikat felnyomják. A kutatók először azt hitték ez a gáz hatása…

9nap elteltével az első fogoly elkezdett sikoltani. Fel s alá rohangált a kamrában, folyamatosan ordibálva 3 órán keresztül, ezután még próbált volna kiáltozni, de csak vinnyogás jot ki torkán. A kutatók arra következtettek, az alany fizikailag elszakította saját hangszalagjait. A legmeglepőbb ebben a viselkedésben az volt, ahogy a többi fogoly reagált.. vagy inkább ahogy nem reagáltak. Ők csak tovább motyogtak a mikrofonokba míg a második fogoly is elkezdett sikoltozni. A másiik két fogoly szétszedte a könyveket, bemocskoltak lapot, lap után saját ürülékükkel majd nyugodtan végigtörölték a tükrös kukucskálókon. A sikoltozás hirtelen abbamaradt

Csak úgy mint a mikrofonbasuttogás

Még három nap után a kutatók leellenőrizték a mikrofonokat, hogy biztosra vehessék működnek, mivel úgy gondolták, lehetetlen, hogy az 5 fogoly semmilyen hangot nem ad ki. Az oxigénhasználat azt mutatta, hogy mind az 5 fogolynak életben kell lennie. Sőt az elfogyasztott oxigénmennyiség megfelelt 5 ember nagyon erős testmozgásakor elfogyasztottnak. A 14.nap reggelén a kutatók valami olyat tettek, amit azt mondták nem fognak csak hogy reakciót kapjanak a fogjoktól; a távbeszélőn keresztül beszóltak a foglyoknak, azt remélve kapnak valamilyen reakciót, féltek hogy esetleg meghaltak a fogjok

Azt mondták; kinyitjuk a zárkát, hogy leteszteljük a mikrofonokat, lépjenek el az ajtótól és feküdjenek le a földre, vagy le leszek lőve. Együttműködésetek egyikőtök azonnali szabadságával lesz jutalmazva

Meglepődésükre egyetlen nyugodt mondatot kaptak válaszként “többé nem akarunk kiszabadulni”

Vita tört ki a kutatók és a katonai erő között, aki támogatta a kísérletet. Mivel több reakciót nem tudtak kiváltani a távbeszélőt használva, úgy döntöttek verge kinyitják a cella ajtajait a 15.napon

A zárkából kiengedték a stimuláns füstöt, és azonnal feltöltötték friss levegővel

. Hangok halladszottak a mikrofonokban. Három különböző hang elkezdett könyörögni, mintha csak a szeretteik életéért könyörögnének, hogy töltsék vissza a gázt. A zárkát kinyitották és katonákat küldtek be, hogy kihozzák a tesztalanyokat. Hangosabban kezdtek el sikítozni, mint azelőtt, csak úgy mint a katonák, mikor meglátták mi van odabenn. Négy az 5 alanyból még életben volt, bár senki se nevezné azt az állapotot élésnek

Az ételadagok az 5.nap után nem voltak érintve. Húscafatokat találtak a halott alany combjáról és mellkasáról, beletömve a cella közepén található lefolyóba, eltömve azt és így 10centi magasan álló vizet létrehozva a cella padlóján. Hogy pontosan mennyi volt a vizből vér, azt soha nem határozták meg. Mind a 4 ‘túlélő’ alanyból szintén hatalmas kitépett darab bőr és izomcafatok hiányoztak. A hús pusztítása és az ujjak hegyén kilátszó csontok arra utaltak, hogy a sebeket kézzel okozták, nem pedig fogakkal, ahogy a kutatók először hitték. Közelebbi vizsgálatok után megálappították, hogy legtöbb, ha nem az összes sebesülés önkezűleg történt

A hasi szerveket a bordák alatt el voltak távolítva mind a négy tesztalanyból. Míg a szív, tüdő a helyén maradt, a bőr és a legtöbb bordákhoz csatlakozó izom le let tépve, megmutatva a tüdőket a bordákon át. Az összes vérér, és szerv érintetlenül maradt, csak kiszedték és leterítették a padlón, a még mindíg élő tesztalanyok között

Az emésztörendszerük láthatóan még mindíg működött, és hamarosan egyértelművé vált, hogy saját letépett húsukat ették az elmúlt napokban

A legtöbb katona orosz különlegesügynök volt, mégis sokan visszautasították, hogy visszamenjenek a zárkába, hogy kihozzák a tesztalanyokat, akik továbbra is üvöltözve kérték, had maradjanak a zárkában, és követelték, hogy kapcsolják vissza a gázt, nehogy elaludjanak…

Mindenki meglepetésére, az alanyok durván küzdöttek azért, hogy a zárkában maradjanak. Egy orosz katonát meggyilkolták ahogy kitépték a torkát, egy másiknak kitépték heréit, és egy artériát a lábában elharapta az egyik alany. Másik 5 katona halt meg ha beleszámoljuk a következő hetekben öngyilkosságot elkövetett alanyokat

A küzdelemben az egyik alany elvérzett majdnem azonnal. Az orvosi kutatók próbálták lenyugtatni, de ez lehetetlennek bizonyult. A normális emberi adag morfium 10szeresével injekciózták be és még így is úgy küzdött mint egy sarokba szorított vadállat, letépve egy orvos karjait, kitépve bordáit. Szíve láthatóan mé 2 percig dobogott, mielőtt eljutott volna arra a pontra, hogy több lebegő volt a vérkeringésében, mint vér. Még mikor megállt is a szíve még 3 percig üvöltözött, azon küzdve hogy megtámadjon még egy kutatót, csak azt ismételve a szót “többet” újra meg újra, gyengébben és gyengébben, míg végül elnémult.

A túlélő 3 tesztalanyt erősen megbékjózták, és egy orvosi intézetbe vitték, a 2 működő hangszálakkal biro alany folyamatosan könyörgött a gézért, követelve, hogy tartsák őket ébren…

A legsérültebb alanyt az itézet egyetlen műtéti szobájába vitték. Szerveit testébe való visszahelyezés eljárása közben azt találták, az alany teljesen immunis volt a nyugtatókra amit kapott, hogy előkészítsék a műtétre. Dühösen küzdött a béklyók Ellen, mikor kihozták az altató gázt. Az alany majdnem teljesen áttépte a 10cm vastag bőrpántot csuklóján, annak ellenére, hogy egy katona is teljes erejével tartotta le a csuklót. Csak egy kicsivel több altató kellet mint a normális, hogy az alany elveszítse eszméletét, majd megálljon szíve. A halál utáni vizsgálatokban kiderült, az alany vérében a normális oxigén mennyiség háromszorosa volt jelen. Azok az izmok,amik még mindig csatlakoztak csontjaihoz, csúnyán el voltak szakítva és 9 csontját is eltörte az ellenkezésben, hogy ne legyen lefogva.

A második túlélő volt az első, aki elkezdett sikoltozni. Hangszálai tönkrementek így képtelen volt könyörögni, csupán fejét rázta hevesen, mikor az altató gázt közelébe hozták. Bólogatott, mikor valaki felvetette, az altató nélkül hajtják vérge a műtétet. És a procedúra teljes 6 óráján keresztül, ahogy próbálták visszahelyezni szerveit, és a megmaradt bőrrel befedni, egyet se moccant. A sebész többször is elmondta, hogy az alany nem lehetne még mindíg életben. Az egyik rémült nővér megjegyezte, többször is látta, mikor tekintete a pácienssel találkozott, hogy annak szája mosolygásra kunkorodott

Mikor a műtét befejeződött, a páciens ránézett a sebészre és elkezdett hangosan zihálni, ahogy próbált megszólalni. Azt gondolván, valami drasztikusan fontos dolgot szeretne a páciens kommunikálni felé, adott kei egy tollat és papírt, hogy a páciens leírhassa üzenetét. Az roved és egyszerű volt; “vágj tovább”

A másik két alanyon ugyanazt a műtétet hajtották verge,altató nélkül, igaz őket beinekciózták bénítóval, mivel a sebész lehetetlennek találta a műtétet, miközben a páciensek folyamatosan nevettek. Miután megbénultak a páciensek csak szemükkel követték a résztvevő kutatókat. A bénító abnormálisan roved idő alatt kitisztult szervezetükből, és hamarost próbáltak kiszabadulni az őket lefogó bőrszíjak rabságából. Abban a pillanatban,hogy újra tudtak beszélni, a kísérleti gázért keztek könyörögni. A kutatók próbálták kikérdezni őket, miért sebesítették meg magukat, miért szakították ki saját belük, és miért kérték újra a gázt

Csak egy választ kaptak “ébren kell maradnom”

Mind a három alanyt visszahelyezték a zárkába, míg meghozzák a döntést, hogy mit tegyenek velük. A kutatók, úgy döntöttek, ki kell végezni a pácienseket. A parancsnok katona azonban potenciát látott a helyzetben, látni akarta mi történik, ha visszahelyezik a stimuláns gázt a kamrába. A kutatók erősen ellenkeztek, de veszítettek.

A karma újbóli lezárásának procedúrájában, az alanyokat egy EEG monitorra helyezték és kipárnázták békjóikat. Mindenki meglepetésére az alanyok abbahagyták az ellenkezést abban a pillanatban, hogy meghallották, visszateszik őket a gázra.

Egyértelmű volt, hogy ezen a ponton mind a hárman erősen küzdöttek az elalvás ellen. Az egyik alany, aki tudott beszélni, hangosan hümmögött, a néma alany jobbra ballra húzogatta lebékjózott lábait, gogy valamire fókuszálni tudjon. A harmadik alany feltartotta fejét a párnáról és gyors ütemben pislogott. Mivel őt kötötték rá először az EEG monitorra, a kutatók meglepődötten figyelték agyhullámait. Nagyrészt normálisak voltak, de néha teljesen kiegyenesedtek. Úgy tűnt mintha ismételten agyhalál következett volna be, miután ismét visszatért normálisba. Ahogy a kutatók figyelték a papírra nyomtatott agyhollámokat, amit kiadott a gép, csak az egyik nővér látta, ahogy az alany szeme becsukódik, ugyanabban a pillanatban ahogy feje a párnára zuhant. Agyhullámai azonnal átváltottak a mély-alvásira majd kiegyenesedtek az utolsó alkalommal, ahogy szíve ezzel egyidejűleg megállt.

Az egyetlen még beszélni tudó alany üvöltözni kezdett, hogy kezdjék el befújni a füstöt. Az ő agyhullámai ugyanazokat a lapos vonalakat mutatta, mint azé, aki meghalt az elalvástól. A parancsnok kiadta az utasítást, hogy zárják le a kamrát a két alannyal és 3kutatóval együtt. Egyikük azonnal elővette fegyverét és rálőtt a parancsnokra két szeme között, majd a néma alanyra irányította fegyverét és az ő agyát is kilőtte

Ráfordította fegyverét az utolsó alanyra, aki még mindíg ki volt kötözve az ágyon, míg a többi kutató kisietett a kamrából. “nem leszek bezárva ide ezekkel a dolgokkal! Veled!” üvöltött a kutató az ágyra kötözött alanyra. “mi vagy te??!! “tudnom kell!!

Az alany elmosolyodott

“ilyen könnyen elfelejtetted?” kérdezte az alany “mi, te vagyunk” mi vagyunk az őrület ,ami mindannyiotokban rejtőzik, könyörögve minden pillanatban, hogy kiszabaduljon a legmélyebb állati elmétekben. Mi vagyunk,amitől elrejtőztök minden éjjel ágyatokban. Mi vagyunk, amit némaságba altattok, mozdulatlanságba, mikor éjszakai menyországotokba mentek, ahova mi nem érhetünk el”

A kutató megtorpant egy pillanatra, majd rámutatta fegyverét az alany szívére, és elsütötte. Az EEG monitor lapos vonalat húzott, mikozben az alany lasan kiszenvedte magából utolsó szavait “ olyan…majdnem…szabad…”