Szavaló versenyre kéne valami jó kis vers.3-4 versszakos! 17/F! Bármilyen stílus lehet! Szerelme előnyben!?

Csók az alkonyban

Rózsaszín cseresznyefalevelet sodor a szél

arcomba, hogy rájöjjek, nincs már tél.

A földes határi utat felveri a szeles tavasz,

alatta a kis kavics világít, mint zöld smaragd.

A friss levelű nyírfák árnyékból előlépsz,

fényeddel leragyogod a nap aranysárga fedőjét,

a felhők közt bújócskázó nap most rád süt,

rózsaszín, szerelems fényed mindenen átüt.

Lassú léptekkel jössz egyre közelebb,

magad után húzva a tavasz illatát.

Megfeketedő lelkünk egyre öregebb,

mégis fényesre csiszolja szívünk csillagát.

Mellém érsz, tekinteted fényes, mint a nap,

egyedül világít, mert eljött az alkonyat.

Sejtelmes arcodon megvillan az utolsó napsugár,

mosolyt fedezek fel arcodon, csendes alkuvás.

Mellém érsz, centiről centire közeledsz,

elvesztem eszem, ezért csakis te tehetsz,

de ezt most nem érdekel, elmúlt minden indulat,

ahogy csókod lezárja az utolsó kósza napsugarat.