Mással is volt már ilyen, hogy ráunt a vezetésre?

Én eleve nem voltam annyira lelkes, hogy, hű, végre nyomhatom a gázpedált. Persze szerettem volna vezetni – de tényleg –, viszont nem „rajongtam” a vezetésért. Miután megtanultam vezetni, nem vezettem rosszul. Néha jól jött, hogy tudok vezetni. De különösebben nem élveztem soha.

Nota bene vagy 15 éve nem ültem a volán mögött. Nem volt rá szükségem, a munkahelyen gyalog 10 percre van, bolt van a közelben, a tömegközlekedéssel nincs gondom, és legalább tudok olvasni, nézelődni közben. Ha más városba kell menni, a vonat is megteszi, közben tudok akár aludni is, vagy meginni egy sört, ha úgy tartja kedvem. Városon belül, ha nagyon kell, hívok taxit. Még mindig jóval olcsóbb egyébként hetente akár kétszer taxiba ülni, mint fenntartani egy saját autót, ráadásul 3 sör után is beülhetsz a taxiba. (Lásd: az autó ára, benzinköltség, adó, biztosítás, műszaki, szervizköltségek, parkolási díjak, stb…)