Ti hogyan fogadjátok el a halált?

mostanában egyre többet és egyre hosszabban gondolkozom róla, és őszintén egyre jobban frusztrál. mindig eszembe jut, különösen éjszaka, elalvás előtt. sokat forgolódom emiatt, és nem tudom elterelni róla a figyelmemet. sokszor ilyenkor olyan szinten be tudom forgatni magam, hogy ilyen pánikolós zokogásba kezdek, azonnal fel kell ülnöm, és kapkodom a levegőt, nagyon rossz. legjobban ez a tehetetlenség zavar. hogy ez az egész, az elmúlás, a fölöslegessé válás, és végül a halál az, ami ellen az ember nem tud tenni. tudom, ez az élet velejárója, és része, meg hogy természetes, de nagyon nehezen tudom ezt elfogadni és feldolgozni. sok minden csinálok amivel leköthetem az időmet, de vannak olyan nyugodt pillanatok az ember életében, mikor leül egy percre és akarva akaratlanul elkezd gondolkozni mindenfélén. ilyenkor előjön rengeteg ilyen kellemetlen, ijesztő gondolat, és iszonyatosan feszült leszek. ilyenkor pedig idegesen sétálgatok, még nagyjából le nem nyugszom. nem akarom ezzel a teherrel leélni at éleemet, hanem élvezni akarom, de valahogy mostanában rengeteget foglalkozok ezzel. ti mit gondoltok erről? vagy nektek volt már hasonló időszakotok?