Nem figyel az oktatóm? Azt érzem, hogy nem nagyon fogunk haladni.

Szerintem nincs benne semmi gond.

Az első alkalommal csak 1esben kellett körözgetnem index nélkül.

Második alkalommal szintén csak körözgettünk, de akkor már indexel és váltásokkal.

Így szép fokozatosan halatgadtunk és csak a 10 óra után mentünk ki a forgalomba.

Nekem a rutinpályás oktatás úgy nézett ki, hogy a tanár megkérdezte, vezettem-e már autót. Mondtam egyszer próbáltam egy forgalommentes nagyobb placcon, tehát azért tudom hogy melyik pedál melyik, meg mire jó a sebességváltó és a kuplung. Oké, akkor menjek körbe a pályán. Körbementem. Oké, akkor most próbáljuk ki a szlalomot. Kipróbáltam. Oké, akkor most próbáljak beparkolni tolatva. Megcsináltam. Mondta, hogy nem tökéletes, de még kijövünk 2-3 alkalommal, és rendben lesz. Majd így az első rutinpályás dupla órám felénél a legnagyobb megdöbbenésemre bejelentette, hogy most viszont el kellene mennie valahova, úgyhogy menjek ki az útra, és menjünk el ide és ide. Persze ott már instruált folyamatosan, bár nem ment bele minden részletbe.

Nyilván ez sem volt véletlen. Látta, hogy ha nem is tökéletesen, de tudom kezelni a kormányt, a kuplungot, a sebességváltót. Ha nem is teljes magabiztossággal, de fel tudom mérni az autó méreteit. Vagy látta, hogy nem felejtem el, hogy az autón vannak tükrök is.

Persze azért még kimentünk jó párszor a rutinpályára, bár szerintem az előírt idő felét sem töltöttük ott. (Nota bene a rutinvizsga elsőre sikerült. Na jó, valójában csak másodikra, mert az elsőre egy kis probléma miatt nem tudtam odaérni.) Később aztán ki lett vesézve minden, hogy mikor mit hogy és miért, mit csinálok jól, mit csinálok rosszul, mire figyeljek, de szépen lassan épült fel ez. Sikeresen vettem a városi vizsgát is elsőre. Nem vezettem akkor sem tökéletesen, de elfogadhatóan. (Amúgy nem az én hibámból, de majdnem balesetet szenvedtünk. Szerencsére figyeltem eléggé, és időben fékezni tudtam egy piroson előttünk keresztbe átsuhanó autó előtt. Meg amúgy is vicces volt a városi vizsga, mert nem sokkal előtte a autóba belementek – nem én vezettem akkor –, és bár használhatóra volt kalapálva, de nem volt benne alapjárat. Az meg vicces, mikor egy hídról leérkezve kell megállnod a pirosnál, majd elindulnod. Ott nem jött volna rosszul egy harmadik láb. :-) )

Nota bene soha nem voltam igazán jó vezető. Nem is különösebben szerettem vezetni. Persze ez nem az oktatón múlott. De azért jó pár száz km-t levezettem bármiféle probléma nélkül, autópályán, idegen nagyvárosban, sötétben, nappal szemben, ködben, ónos esőben, stb… Ma mondjuk nincs autóm, a jogsim már régen lejárt, és vagy 15 éve nem ültem volán mögött.