Helyesírás de hogy? (Vessző)

Rövid tájékoztatás nincs.

A vesszőnek többféle szerepe van az írásban. Nem a szavak döntik el, hogy mikor kell vessző, hanem a mondatrészek. Ez fontos! Mert ugyanazon szó elé adott esetben kell vessző, más esetben meg nem.

1. Összetett mondatok esetén tagmondatokat választ szét, akár alárendelő, akár mellérendelő összetett mondatok esetén. Példa: „Ki mint vet, úgy arat.”, vagy „Te kérdeztél, én válaszolok.”.

2. A felsorolás elemeit is vesszővel választjuk el. Pontosabban fogalmazva ha egymásnak mellérendelt, azonos szerepű mondatrészek állnak egymás után, azok közé vesszőt teszünk. Például: „Hozz a boltból tejet, kenyeret és sajtot!”, „Egész nap főzött, mosott, takarított.”

3. Van még néhány egyéb eset, például ha egy szót a nyomatékosítás kedvéért megismétlünk, azt is vesszővel választjuk el: „Fiam, fiam, te megint nem tanultál.”. Vagy vesszővel választjuk el a cím bizonyos részeit. Például: „Nemzeti Színház, Győr”, vagy „Budapest, Hegyalja út 23.”. A megszólítást is vesszővel szoktuk tagolni. „Kedves kérdező, itt látsz rá egy példát”. „Viszont, kedves kérdező, ha a megszólítás nem a mondat elején van, hanem közbevetve, akkor elé és mögé is kell vessző.”

Kb. ez az alap. Innen jönnek a kivételek, speciális szabályok.

A felsorolásnál nem kell vessző, ha a felsorolás utolsó elemét a következő kötőszók valamelyike előzi meg: és, s, meg, vagy. Például: „Hozz a boltból tejet, kenyeret és sajtot!”, vagy „Kéket, zöldet, sárgát vagy pirosat választasz?”

Ha a felsorolás végén stb (és a többi) van, az ugye magában hordozza az „és” szót, így ez elé sem kell vessző. Például: „Január, február, március stb.”

A vesszőnek a szóhoz való kapcsolása azért érthető bizonyos szempontból, mert egy összetett mondat esetén a tagmondatokat sokszor kötőszavak választják el. Például: „Tudod, hogy mennyi az idő?” (Itt a hogy a kötőszó), vagy „Kimegyek az utcára, és megnézem mi volt ez a csattanás.” (itt az és a kötőszó).

És itt jön a probléma. Valaki bemagolja azt a szabályt, hogy „az és elé nem kell vessző”. Ha felsorolásról van szó, akkor valóban nem kell, de ha tagmondatokat választ szét, akkor igen. Lásd: „Hozz a boltból tejet, kenyeret és sajtot!”, de „Kimegyek az utcára, és megnézem mi volt ez a csattanás”.

Vagy valaki észreveheti, hogy a hogy elé mindig kell vessző. De ha megnézed az előző mondatomat, a második hogy előtt nincs vessző, mert nem tagmondatokat választ szét, hanem a hogy kötőszót említi. Egy egyszerű mondatban is szerepelhet a hogy szó. (Mint az előbbiben.)

Aztán van még pár szabály, például ha az és, s, meg, vagy kötőszavak hátravetett mondatrészeket vezetnek be, akkor kell vessző. Például: „Hozzál magaddal tollat vagy ceruzát!”, de „Tollat hozzál magaddal, vagy ceruzát!”.

A vagy is egészen máshogy alakul, ha páros kötőszóként szerepel, mert akkor kell elé vessző. „Pénz vagy életet!”, de „Vagy pénzt, vagy életet”.

Megint van szabály arra, hogy hogyan kell a vesszőt használni, ha közbeékelt mondatról van szó – mint például ez itt –, ebben az esetben a záró gondolatjel mögé kell tenni a vesszőt, de csak akkor, ha mondatrészeket választ el.

A vessző mellett használható még a pontosvessző, ami akkor praktikus, ha sok mondatrészt kell elválasztani, vagy a felsorolás elemeit külön tagolni akarjuk. A felsorolásnál például ha pontosvesszőt is használunk, akkor a stb. elé ki kell tenni a pontosvesszőt. Például: „Sokféle fa van: alacsony, magas; vékony, vastag; lombhullató, örökzöld; stb.”

Meg persze vannak tipográfiai szabályok. A vessző, pontosvessző elé soha nem kell szóközt tenni, utána viszont igen, kivéve a tizedesvesszőt.

További információk: [link]

~ ~ ~

És még egy kis kötözködés:

elfogadnák = ők elfogadnák

elfogadnék = én elfogadnék

Egy halk megjegyzés:

a kérdés helyesen leírva:" Helyesírás, de hogy?" (ott is kell a vessző)