Tudnátok segíteni az írásban?

Meglep, hogy vannak még wattpadon olyan “írók”, akiket érdekel, hogy mit adnak ki a kezükből és tesznek érte, hogy fejlődjenek. Ez már egy jó pont. Ha írtál eddig valamit, szívesen elolvasnám és véleményezném, ha szeretnéd.:D Kikről írsz egyébként?

Na de, habár személy szerint nem igen olvasok fantasyt, de néhány kérdésedre megpróbálok használható választ adni.

Először is, a helyesírás. Igen, tudom, a csapból is ez folyik, de tényleg rettenetesen fontos; hiába írsz egy jó sztorit, hiába tudnál megfogni vele, egyszerűen nem tudok elvonatkoztatni attól, ha van benne bármi, ami helytelen. Teljesen elvonja a figyelmem a cselekményről, és lehet, hogy nem ennyire szélsőségesen, de minden olvasó így van vele.

Ugyan ez van a fogalmazással. Próbálj úgy fogalmazni, ahogy illik a történethez vagy a szereplőhöz, akinek a szemszögéből írod. Ha lehet, ne bonyolítsd vagy cifrázd túl, de ne is csak tőmondatokból álljon az egész könyv - tényleg nagyon sok mindentől függ. Mindenképpen úgy írj, olyan stílusban, ahogy neked kényelmes; ne próbáld utánozni vagy magadra erőltetni másokét. Ja, és nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy MINDIG és MINDIG olvasd újra az adott fejezetet. Ha kell ezerszer, addig, amíg úgy nem érzed, hogy meg vagy vele elégedve, és te is szívesen olvasnád valaki más tollából. Ez is egy jó tipp szerintem, hogy amikor megakadál, vagy éppen posztolnád, próbáld meg úgy elolvasni az elejétől a végéig, mint egy kívülálló, mintha nem te írtad volna. Így sokkal könnyebben megtalálhatod a hibákat, vagy láthatod, ha valami nem túl magyaros, szebben is fogalmazhattad volna. Ó, és én személy szerint jobban preferálom a hosszabb fejezeteket. Olyan 3000 szó körül szerintem okés lenne.

A szempontok nálam a helyesírás, a fogalmazás, a történet és a karakterek ‘érdekessége’, hogy mennyire fognak meg, mennyire vannak kidolgozva, a gondolataik, stb. Egyébként Krisz Nádasi (remélem ez a neve) egy iszonyatjó blogot vezet ezekről a dolgokról. Nagyon jól összefoglalja a bejegyzéseiben, hogy mit és hogy; komolyan, ha fejlődni szeretnél, muszáj megfogadnod a tanácsait. Asszem’ valahol kirakott egy ilyen száz kérdéses kérdőivet, amit a karakteredről kitölthetsz, ezáltal jobban megismerheted, és egyszerűbb lesz róla vagy vele írnod. És nem tudom igazából, hogy hány főszereplő lenne jó. Ha E/3-ban írod, szerintem több is elmegy; ez is attól függ, hogy jól írsz-e, hogy rendesen ki tudod-e bontani a szálakat - és le is zárni.

Szerintem a bonyolításnál is gondolj arra, hogy te, olvasóként nem tartanád-e soknak. Én szeretem, ha sok minden történik, de legyen reális, és ne ugyan azon a dolgon szenvedjenek a szereplők 30 fejezeten át. Próbáld meg ne elhúzni, de ne is siesd el a dolgokat. Ezt valószínűleg érezni fogod. Vagyis hát kellene. Nem tudom.

Az, hogy hogyan szerettesd meg a karaktereidet, elég bonyolult téma. Csak azt tudom mondani, ami szintén a csapból folyik, de fontos; ne legyenek klisések. Ez igazából lehetetlen, mert valamilyen szinten minden klisé, de még sem. Ha beletudsz bújni a karaktered bőrébe, szépen át tudod adni a gondolatait, érzelmeit és a cselekvéseik miértjét - és természetesen minden reális, a szereplő nem idegesítő (ha csak nem az a célod, hogy mindenki utálja) -, akkor rendben kéne lennie. Krisz erről is sokat ír, mindenképp less fel az oldalára.:D Nekem rengeteget segített.

Na de, összefoglalva; a legfontosabb, hogy gyakorold a helyesírást, ha nem megy, keress rá neten, kérj meg valakit, hogy lektoráljon (én szívesen segítek), ne hagyd, hogy elrontsa a könyved. A helyesírás hiánya igénytelenséget és érdektelenséget sugall. Ugyan ez a helyzet a fogalmazással is. Ne erőltesd túl, úgy írj, ahogy neked kényelmes, de figyelj arra, hogy illjen a történethez. A karaktereket dolgozd ki, ne hagyd, hogy minden gördülékenyen menjen, mert akkor ellaposodik a sztori. Ne kíméld őket.

Ja, azt kifelejtettem, hogy vázlatot tanácsos csinálnod, és ha úgy érzed, hogy megragadtál, pihentesd egy kicsit annak a történetnek a folytatását. Olvass valamit, nézz sorozatot, írj valami mást, aztán valami biztos be fog ugrani, hogy hogyan is tovább.

Mindig olvasd újra, ellenőrizd, és ha nem vagy valamiben biztos, hagyd későbbre. Ezek mellett nagyon fontos, hogy rendszeresen írj, még ha nem is azt a könyvedet, amin gőzerővel dolgozol. Gyakorolj, gyakorolj és gyakorolj.

Oké, lerohadnak az ujjaim, de szerintem mindent összeszedtem. Ha nem bánod, szívesen meghallgatnám bővebben is, hogy miről szeretnél írni, és segíthetek a továbbiakban is. Vagy ha már van valami írásod, elmondom a véleményem; hogy mikben kéne fejlődnöd meg ilyenek.:D

Ha meggyőztelek, írj privátban! És remélem segíthettem ezzel a naaagyonhosszú regénnyel, lol.

#3 na most végigolvastam

Ezek teljesen triviális dolgok, ösztönösen kell jöjjenek vagy nem? Soha nem olvastam el semmilyen útmutatót hogy kéne, és nem is akarok mert csak befolyásolna, de amit leírtál azt megtettem magamtól, tanács nélkül. Szerintem régen rossz ha ezt már magyarázni kell.

Amúgy egy amatőr senki vagyok rövid történetekkel, egy regény kezdeményel, de tele önbizalommal. Persze ebben közrejátszik az, hogy a történetek et a magam szórakoztatására írom (max a barátoknak akik hajlandók elolvasni).

Hát, igazán örülök, hogy neked ösztönösen megy, de nem mindenki van ezzel így. Én se tőmondatokkal kezdtem, már eleve meglepően jól írtam, mégis, mindig van hova fejlődni, és azok, amiket leírtam, nagy segítséget nyújthatnak. Nekem legalábbis azt tették.

És ha odafigyelsz arra, hogy mit és hogyan írsz, egy sokkal összetettebb, átláthatóbb és érthetőbb történetet fogsz kapni - ja, és élvezhetőbbet meg igényesebbet. Ami mások számára is az, legalábbis.

Őszintén, ha valaki komolyabban veszi az írást, már rég nem elég az ösztönökre hagyatkozni, aztán amolyan ‘ah, jóleszezígy most mitcsináljakmég’ alapon publikálni egy-egy fejezetet. Ahogy észrevettem (wattpadon, bloggeren meg az ilyen helyeken legalábbis), nagyon sokan úgy vannak vele, ahogy én azt leírtam, és ez tök elkeserítő szerintem, még ha csak hobbiból is csinálják. Vagy csak én vagyok túl maximalista.

Szóval az írást igenis lehet tanulni, és kell is tanulni. A helyesírással nem tudom mi a helyzet, azt hogy is kell pontosan, mert nekem mindig ment.