Szerintetek az az normális, hogy idegeskedek azon, hogy mi lesz a jövőben?

Hogy normális-e az lényegtelen kérdés. A lényeges kérdés, hogy helyes-e.

Ha olyan dologról van szó, a jövő egy olyan részletéről, amire maholnap hatással tudsz lenni, van lehetőséged az adott jövőt elérni vagy elkerülni, akkor cselekedni, tenni érdemes, az idegeskedéstől nem változnak a dolgok.

Ha olyan dologról van szó, amire nincs kihatásod, akkor szintén felesleges az idegesség, aggódás, hiszen ettől még az adott jövő elkerülhetetlen, illetve elérhetetlen marad.

Bármelyik kettőről is van szó, az idegeskedés, aggódás, félelem vagy éppen a vágyakozás, reménykedés önmagában nem fog egy másabb jövőképet eredményezni. Ellenben az erre pazarolt energia, figyelem, idő akadályozni tud abban, hogy amit itt és most hatalmadban áll megtenni, azt valóban meg is tedd. Ezért tanítja szinte az összes ókori, középkori filozófia azt, hogy az embernek meg kell tanulnia kordában tartani, uralni, igába vonni az érzelmeit. A rációnak, logikának, objektív döntéseknek kell a nyeregben ülniük, és az érzelmek azok, amikre zabolát kell tenni. Ha fordítva történik, akkor abból az esetek túlnyomó többségében nem sok jó sül ki.