Mit jelent a "francia" szó?

A francia egy nép neve természetesen.

Tudni kell, hogy a barokk korban a francia udvar volt a leggazdagabb, legpazarabb, sok királyi udvar a francia szokásokat próbálta utánozni. Napóleonnak köszönhetően meg egész Európa találkozott a franciákkal.

A francia nemesség előszeretettel élte ki vágyait. A szexuális tartalmú jelzők is ennek köszönhetőek:

francia csók - nyelves csók

franciázás - orális szex

franciaágy - kétszemélyes ágy (a középkorban azért nem feltétlenül volt mindenhol és mindenkor jellemző, hogy akár házastársak is egy ágyban aludjanak).

Sőt a franc szó – ami egy nemi betegségnek, a szifilisznek a neve volt régen – szintén a francia szóból ered, mert a francia hadseregben azonosították először ezt a betegséget. Innen származik a „franc essen bele”, ami tulajdonképpen átkozódás, azt jelenti, hogy „kapja el a szifilisz betegséget”. Ebből lett aztán egy általánosabb káromkodás jelentéstartalma, elveszítve a betegséggel való kapcsolatát. Lásd: Mi a franc ez? Menj a francba!

Visszatérve a francia nemességhez, nem csak a szexualitásban keresték az élvezetet, hanem például az étkezésben is. A francia konyha ma is híres, nagy hatással volt és van az európai és a világ gasztronómiájára, így néhány étel elnevezésében is szerepel a francia előtag – franciasaláta, franciakrémes – holott ezek nem francia eredetű ételek, a nevükben a francia jelző inkább minőségi jelzőként szerepel.

A franciák viszont a többi nép számára kicsit furcsa, különc népnek számítottak és számítanak talán ma is. Ilyen módon a francia szó néha pusztán a furcsa, különc, nem megszokott dolgok jelzőjévé is vált, pl. a franciakockás szó esetében.

Mindenesetre a francia valahogy összefonódott a kifinomultsággal, esztétikával, művésziséggel, eleganciával, nemességgel, az elittel. A francia nyelv is. A kaszinókban ma is használják a franciát, mind a mai napig van egy elitista jellege, márpedig csak az elit engedheti meg, hogy kaszinóba járjon. (Na persze…) A francia nyelv tehát kifinomultságot tükröz. A belinkelt videóban, vagy az idézett szófordulatban humoros, ironikus értelemben hangzik el, elnézést kér a franciájáért, de nem franciául szólal meg, hanem – önmagához, vagy a csatorna stílusához mérten – alpárinak vélt stílusban.