Miért hiányoznak nekem ennyire az állatok és növények? Panelban lakom, ez természetes?

Én 20 éves koromig a szüleimmel éltem egy falu széli szomszédmentes házban, ahol önellátó gazdaság is volt rengeteg állattal. Meg végtelen természet a motorozáshoz. Ekkor nem hiányzott a természet, tán azért mert hozzá tartozott életem mindennapjaihoz, benne éltem. Aztán 30 évig panellakó lettem. Ekkor kezdett mindig hiányozni a természet. Ezért sokat kerékpároztam például a bakonyi vadonban. Az egyhangú betondzsungel lehet az oka. Mostanában elkezdtem tanulmányozni a méhészetet és gyümölcstermesztést, hátha felrúgom a panelházam és visszaköltözök a falu széli szülői házba. Persze vissza is tart például az hogy ott a másfél hektáros területet gondozni is kell, ahogy a füvet is mindig nyírni kell. Míg városon azért hiper-szuper kényelmet is ki lehet alakítani.

Amúgy anyagilag gyerekjáték lenne egy jól kinéző tanyára költöznöd. Nem nyomortanyára gondolok, félre ne értsd, tehát nem viccből mondom. Hanem ahol minden virágból és gyümölcsből áll. A YouTube-on van az Ásó, kapa, kamera sorozat, amiben egy fiatal pár mutatja be életét akik a fővárosból költöztek egy romániai kis faluba önellátónak, a felesége szülőházába. A férj köszöni szépen de a penelban születés után nagyon jól érzi magát szabadon a tanyán és esze ágában sincs ismét a fővárosba visszaköltözni. De könnyű volt a tanyára való beilleszkedése mert a felesége ott nőtt fel. De szerintem a szabad és természettel szimbiózisban való életet nem kell tanulni, a génjeinkben van. Hamar meg lehet tanulni hogy a kertben ingyen termő zöldség és gyümölcs finom. Nekem inkább a városi rabszolgaság elsajátításával voltak és vannak gondjaim. Már 30 éve tanulom de még mindig hülye vagyok rabszolgának.