II. rész: A Georgia Guidestones, "Irányelv-kővek" építmény és készítőik a szemünk előtt "megmutaták", hogy a Föld nem mozog! Valóban így van-e?
A Georgia Guidestonesegyik gránitlapján keresztül (egy fúrt lyuk segítségével) az év minden éjszakáján(!!) látni lehet a Sarkcsillagot! Hogy lehetséges ez, ha a Föld kering a Nap körül?
A Sarkcsillag (Polaris), lyukon át szemlélő turisták látószögéből egy hüvelynyit sem “lépett el” jobbra vagy balra, le vagy fel, az évek során, amióta ez az építmény elkészült.
(a georgiai [link]
Megpróbálom jobban szemléltetni ezt az állítást, hogy a Föld NEM MOZOG "pályáján", mint ahogy első ízben tettem a georgiai kővek segítségével:
- veszünk két csővet, mondjuk 2 coll átmérőjüt. az egyiket beállítjuk úgy, hogy rajta keresztül lássuk este a Sarkcsillagot, RÖGZÍTJÜK, hogy el ne mozduljon, és a II. csővet (a lenti rajz szerint a "B" csővet) pedig egy méterre tesszük, tökéletes párhúzamosságban az első csővel, amely már "látja" a Sarkcsillagot! Ez a "B"-cső látni fogja-e a Sarkcsillagot? ( [link]
Nem, mert az írányzéka rossz! Ha az "A" csővet a "B" mellé húzzuk, tartva a köztük levő párhuzamosságot, akkor már az "A" csővön keresztül sem látnánk a Csillagot!
Akkor most, tegyük fel, hogy a georgiai építményt a helyéről elmozdítjuk egy méterrel balra, vagy jobbra, akkor a turisták látni fogják még a Sarkcsillagot??
Szerintem nem. És akkor most jön az, ha a Föld repeszt a Nap körüli pályáján, ami több, mint "egy méter jobbra, vagy balra" való elmozdulás a georgiai építménynek, akkor mégis, hogy látható minden derűs éjszakán a gránitlapon fúrt lyukon át a Sarkcsillag? (itt most nem fontos a Földnek az ELFORDULÁSA a "tengelye" körül).
Tisztelt #6,8,10 :) !
Írtad:
"A 'kísérletező' sajnos nem tud párhuzamosan mozgatni egy csövet.", és "Saját magával párhuzamosan kell elmozdítani, és akkor ugyanúgy látható marad a csillag. Akármilyen messzire viheted a csövet (mármint pár 100 millió km-en belül)." - ha, pld., márciusban, a Föld pályáján, látjuk a gránitlapba fúrt lyukon keresztül a Sarkcsillagot, és szeptemberben úgyszintén látjuk a csillagot, "ez hogy lehet"(?): a márciusi "állásban" a lyuk legyen egy oly 'egyenes', amely PÁRHUZAMOS a szeptemberi állásban lévő lyukkal, "egyenessel, és akkor, hogy lássák "mind a ketten", a két egyenes, ha PÁRHUZAMOSAN ÁLLNAK egymáshoz, és "2 párhuzamos egyenes més a végtelenben sem találkozhatnak, de ők mégis "találkoznak", metszik egymást a Sarkcsillagnál, a "Sarksillagban"??
HA két, egymásnak párhuzamos csövet 10 méterre rakjuk egymástól, és kilővünk egy 20 méter hosszú csuklósbuszt 10 fényévre a Földtől, akkor azért lehet majd látni mindkét csövön keresztül a keresztbe álló buszt, mert az 20 m hosszú, és a két cső közti távolság 10m? Mert írtad, hogy 300 millió kilométert tehet meg a pályáján a Föld, úgy, hogy végig lehet látni a gránitlapon keresztül a Sarkcsillagot, MERT a Sarkcsillag átmérője kb. 300 mill. km!
(egyébként olvastam valahol, hogy "csak 70 millió km az átmérője a Sarkcsillagnak: " Polaris is a white supergiant star with a radius of around 22 million miles, 35 million km, which is around fifty times the size of the sun.)"
válasza:Végig volt egy olyan érzésem, hogy a Sarkcsillagot te egy pontnak képzeled. Pedig elég nagy.
Más: ugye még mindig nem számoltad ki a látószöget?
Nem lepődnék meg, ha fényóra nagyságrend lenne, vagyis a Jupiter távolság. Akkor ami ezen belül van, azt mind látod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!