Leoltást nem kérek! Hány százalékos a jóslás az amikor a medve ha nem látja meg az árnyékát akkor már nem tart sokáig a tél? Ha meglátja az árnyékát akkor még bizony hosszú lesz a tél?

Százalékosan nem lehet megmondani.

Ennek az eredete az a megfigyelés volt, hogy ha február elején napos idö van, akkor általában hosszú ideig tart a tél, ha ilyenkor borult, akkor viszont hamarosab jön a tavasz.

A medve meg a febr 2-a csak mese hozzá.

Viszont régen sokkal többször bejött, mint nem, ezért is maradt meg mint hiedelem.

Szerintem erre a kérdésre egyszerűen az a válasz, hogy az elmúlt 100 év alapján A százalékos, ahol A azon évek száma az elmúlt 100-ból, amikor bejött a jóslás.

Szóval már csak meg kell mondani, hogy mikor mondjuk, hogy 'sokáig tartott a tél', és hogy aktuálisan melyik medvét tekintjük '_a_ medvének', majd utána nézni, hogy hányszor jött be a jóslás az elmúlt száz évben. Például a budapesti állatkert medvéit – gondolom – szemmel tartották minden évben ilyenkor. (De ettől még nincs kedvem ezt bogarászni, hogy őszinte legyek; és csak azért írok, mert a kérdés értelmezhető, és tényleg nem kell leoltani a kérdezőt, pláne nem áttenni a kérdés az ezó kategóriába.)

> Hány százalékos a jóslás az amikor a medve ha nem látja meg az árnyékát akkor már nem tart sokáig a tél?

Hogy meddig tart – időjárás szempontjából – a tél, eleve azt nehéz lenne definiálni. De ha mégis adnánk valamiféle önkényesen választott kritériumrendszert, hogy akkor most innentől már tavasz van, akkor hosszútávon ugyanakkora az esélye, hogy hosszú/rövid lesz a tél akkor is, mikor meglátja a medve az árnyékát, mint mikor nem.

Tudtommal tudományosan elemezve egyetlen népi jóslásnak van egy csipetnyi alapja: „Ha Medárd napján esik, 40 napig esik.”. Itt ki tudtak mutatni nem túl erős korrelációt, azaz ha Medárd napja környékén – június elején – csapadékosabb az időjárás az átlagnál, akkor a következő kb. egy hónap időjárása 60% eséllyel lesz csapadékosabb az átlagnál. Jóslásnak ez elég gyenge, és koránt sincs annyi adatunk, hogy a korrelációt elfogadjuk, lehet, hogy véletlen egybeesés ez a korreláció.

Minden más népi időjárás előrejelzésnek kb. akkora bevállási esélye, mint egy szimpla hasra ütésnek. Ezeket a népi megfigyeléseket statisztika módszerekkel vizsgálták már, mert ha esetleg mégis igaz lenne egyik-másik, akkor az összefüggések okának feltárásából sokat lehetne tanulni. De sajnos azt találták, hogy ezek a népi jóslásoknak semmiféle alapja nincs. (Kivéve Medárdot, de az is annyira bizonytalan, mint a kutya vacsorája.)