Az alábbiakról lesz szó nettó, bruttó, áfa. Hogyan függenek ezek össze?

Gyanítom, hogy 18 éves korában a kérdezőnek nem az okoz érthetőségi gondot, hogy ugyanaz az adóösszeg (ÁFA) egy kisebb összegnek (a nettónak) nagyobb része (%-a), mint egy nagyobb összegnek (a bruttónak).

A #17-es kommentjéből [2019-05-08 13:56] gondolom ezt: úgy gondolja, hogy csak egyetlen %-ot lehet ÁFA-nak nevezni.

Nos, többszörösen nem így van.

• Az ÁFA (az „általános forgalmi adó” rövidítése), egy adófajta. Magyarországon a mértéke - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerint négyféle lehet: 0% (pl. egyetemes postai szolgáltatások nyújtása), 5% (pl. könyv, vagy internet hozzáférési szolgáltaás), 18% (pl. ízesített tej, vagy kereskedelmi szálláshely szolgáltatás), 27% (általános).

• E̲z̲t̲ ̲a̲z̲ ̲a̲d̲ó̲f̲a̲j̲t̲á̲t̲ ̲h̲o̲z̲z̲á̲a̲d̲j̲á̲k̲ ̲a̲ ̲t̲e̲r̲m̲é̲k̲,̲ ̲s̲z̲o̲l̲g̲á̲l̲t̲a̲t̲á̲s̲ ̲e̲r̲e̲d̲e̲t̲i̲ ̲(̲n̲e̲t̲t̲ó̲)̲ ̲á̲r̲á̲h̲o̲z̲.

Pl. 27%-ot az ivóvíz m³-enkénti árához, a sör nettó árához, a vízszerelő munkadíjához stb. és a vevő, igénybevevő az így növelt értéket fizeti meg.

Tehát a vízszolgáltató számláján külön oszlopban látszik a nettó egységár, az ÁFA megadott értéke alapján az ehhez kiszámított összeg, és a kettő összesítése.

Ugyanígy az autószerelőtől kapott számlán ott az alkatrész ára, az adott százalék alapján kiszámított ÁFA-összeg, és a kettő összesítése.

Vagyis az ÁFA (általános forgalmi adó) egy összeg, amit az adott termék, szolgáltatás (nettó) árából az ÁFA %-os értéke lapján számolnak ki.

Ilyen esetekben tisztán látszik: nettó + ÁFA = bruttó. (Ismétlem, a %-számítás alapján az ÁFA egy összeg.)

• N̲e̲m̲ ̲m̲i̲n̲d̲i̲g̲ ̲i̲l̲y̲e̲n̲ ̲l̲á̲t̲v̲á̲n̲y̲o̲s̲ ̲a̲ ̲d̲o̲l̲o̲g̲.

Pl. a múlt nyáron beszerelt gázkazán szerelésről olyan számlát kaptam, hogy ott a „megnevezése”’; a következő oszlopban a „mennyisége egysége”, ami „db”; a következő oszlopban a „mennyisége”, ami „1”, a következő oszlopban az „egységára (ált. forg. adóval növelt)”; majd az utolsó oszlopban „érték, mely 21,26% áfát tartalmaz.

(Ahogyan, ha a boltban vásárolsz, akkor a nyugtán (blokkon) csak a bruttó árak vannak, semmilyen ÁFA adatot nem tartalmaz; ha akár a nettó értékeket, akár az ÁFA összegeket akarod kiszámolni (mennyit fizetsz az államnak a tízóraira vásárolt árukért), akkor az ÁFA törvényből kell kikeresned az egyes termékek ÁFA %-át.)

Tehát, nincs olyan oszlop, hogy nettó, hogy ÁFA összeg. De, a megadott ÁFA % alapján kiszámítható.

Ha a fizetett összeget (ami a számla fejléce szerint általános forgalmi adóval növelt) megszorzom a számlán szerepelő 21,26%-kal, (vagyis 0,2126-tal), akkor megkapom az ÁFA összegét. Ha ezt az összeget levonom a fizetett összegből, akkor megkapom, hogy mennyit fizettem volna az anyagokért, a munkáért, ha nem fizettem volna hozzá az államnak az ÁFA összegét.

Vagyis: nettó = bruttó – ÁFA (mármint az ÁFA össszege, amit az ÁFA % határoz meg.)

Miért 21,26%? Mert az ÁFA 27%, ennek megfelelő összeg adódott a nettóhoz; ennyit fizettem. És az az ÁFA összeg, amit az anyagárakhoz, munkadíjhoz még fizettem, a teljes összeg 21,26%-a. Az anyagárak és a munkadíj összegének pedig 27%-a. De, az ugyanaz az ÁFA-összeg.

• M̲i̲v̲e̲l̲ ̲m̲i̲n̲d̲k̲é̲t̲ ̲s̲z̲á̲m̲l̲a̲f̲o̲r̲m̲a̲ ̲v̲a̲n̲,̲ ̲e̲z̲é̲r̲t̲ ̲v̲a̲n̲ ̲m̲i̲n̲d̲e̲n̲ ̲t̲ö̲r̲v̲é̲n̲y̲b̲e̲l̲i̲ ̲Á̲F̲A̲ ̲%̲-̲h̲o̲z̲ ̲m̲é̲g̲ ̲e̲g̲y̲ ̲%̲ ̲m̲e̲g̲a̲d̲v̲a̲.̲

Írok egy képletet:

ÁFA% * (ÁFA% + 100%) / 100

Ezzel kiszámítható, hogy a nettó értékhez adott ÁFA% a bruttó összegnek (nettó + ÁFA) hány %-a.

a) amivel nyüglődsz

a képlettel 25% * (25% + 100%) / 100 = 20%

Vagyis, ha a nettót 27%-os ÁFA-nak megfelelő összeggel növeled, akkor az az összeg a bruttó 20%-a.

b) A törvényben szereplő 5% esetén a képlet

5% * (5% + 100%) / 100 = 4,7619047619… és még sok tizedesjegy.

A törvény szerint 4,76%-ot kell használni

Tehát, ha egy könyvet veszel (ami nettó + a nettó 5%-a; ez utóbbi az ÁFA összege), akkor

- ha 2000 Ft-be került, akkor

2000 * 0,0476 = 95,2 Ft az ÁFA (amit az államnak fizetsz); enélkül 2000-95,2=1904,80 Ft lett volna a könyv ára.

Ellenőrzésül, 1904,8-nek az 5%-a 95,24 fillér. (Ez adódott a nettó árhoz.)

Négy század az eltérés, ez a kerekítés miatt van, amit az ÁFA törvény megszab.

c) A törvényben szereplő 18% esetén a képlet

18% * (18% + 100%) / 100 = 15,25423728813… és még sok tizedesjegy.

A törvény szerint 15,25%-ot kell használni.

Ha kereskedelmi szálláshelyért 6000 Ft-ot fizetsz, akkor annak az összegnek az ÁFA tartama 15,25%, ami 6000*0,1525=915 Ft. Ez megy az államnak, a többi marad a szállásadónak.

d) A törvénybe szereplő 27% esetén a képlet

27% * (27% + 100%) / 100 = 21,25984251968.. és még sok tizedesjegy.

A törvény szerint 21,26%-ot kell használni.

• Tehát, a kétféle számla közül az egyiken szépen felépítve szerepel

1.) a nettó ár + az ÁFA vonatkozó %-értékéből számított nettó árrész = fizetendő.

Itt minden látszik: a nettó ár, az ÁFA összege és bruttó ár.

2.) A bruttó árat közlik, és a bruttó %-át, amiből közvetlenül kiszámítható a az ÁFA öszege, majd azt levonva a bruttóból, megkapjuk a nettó összeget.

Itt nem minden látszik, de kiszámítható.

(Ennek mindennapi alesete a boltokban kapott nyugta – köznyelvben blokk – ahol csak a bruttó ár van, a hozzátartozó ÁFA% a törvény táblázataiból nézhető ki, ennek van az általam írt képlettet kiszámítható, vagy a törvényben kerekítéssel megadott % megfelelője, ezzel pedig már közvetlenül kiszámítható a bruttóból az ÁFA összege.)

Azért van kétféle ÁFA% (pl. volt 25% és 20%), mert k̲é̲t̲f̲é̲l̲e̲ ̲s̲z̲á̲m̲l̲a̲ ̲v̲a̲n̲.

A̲z̲ ̲e̲g̲y̲i̲k̲ „alulról” építkezik.

A számlán van:

• a nettó összeg,

• utána az ÁFA összege (ami a nettó bizonyos %-a, ez a % is szerepel a számlán; a példádban 25%, bár Magyarországon 2012. január 1-től nincs ilyen)

• és a kettő összege, ami a bruttó érték.

M̲i̲n̲d̲e̲n̲ ̲l̲e̲h̲e̲t̲s̲é̲g̲e̲s̲ ̲a̲d̲a̲t̲o̲t̲ ̲l̲á̲t̲s̲z̲ ̲a̲ ̲s̲z̲á̲m̲l̲á̲n̲.

A̲ ̲m̲á̲s̲i̲k̲ „felülről” mutat.

A számlán van:

• a bruttó összeg,

• és az, hogy ennek hány %-a az ÁFA összege.

E̲z̲e̲n̲ ̲a̲ ̲s̲z̲á̲m̲l̲á̲n̲ ̲n̲e̲m̲ ̲l̲á̲t̲o̲d̲ ̲s̲e̲m̲ ̲a̲ ̲n̲e̲t̲t̲ó̲ ̲ö̲s̲s̲z̲e̲g̲e̲t̲,̲ ̲s̲e̲m̲ ̲a̲z̲ ̲Á̲F̲A̲ ̲ö̲s̲s̲z̲e̲g̲é̲t̲. Viszont, a bruttó összegből és az ÁFA%-ból (ami szerepel a számlán)

• első lépésben kiszámolható az ÁFA összege (a bruttó adott %-a),

• második lépésben a nettó összeg (bruttó összeg - az ÁFA összege).

A példád szerinti ÁFA mértéknél ez utóbbi esetben a 20% szerepel, mivel a bruttónak (ami nagyobb, mint a nettó) a 20%-a ugyanaz az ÁFA összeg, ami a nettó 25%-a.

Képletet is írtam, amivel kiszámítható, hogy adott (a nettóhoz adódó) ÁFA mérték, milyen bruttóhoz tartozó (abból kivonandó) ÁFA mértéknek felel meg. Azzal kiszámíthatod, hogyan lesz a 25% (nettóhoz tartozó) ÁFA mérték 20% (bruttóhoz tartozó) ÁFA mérték. (Így azonos az ÁFA összege.)

És minden más, Magyarországon ténylegesen lévő, vagy tetszés szerint kitalált ÁFA%-nál kiszámítható. Így számítással is kiderül, hogy például miért 21,26% szerepel az ÁFA törvényben a 27%-hoz.

És, elnézést kérek, ha az zavart meg, a # 25-ös válaszomban, az a)-nál téves a 27%, az helyesen, 25%. (Mentegetőzés, de nehéz több mint hét éve nem használt ÁFA értéket leírnom, nagyon kell figyelnem hozzá, de eszerint nem erőlködtem eléggé.)

Tudom, hogy nem kérdezted, milyen képlettel számolható ki, pl. a 25%-hoz a 20%, de nem árt ha tudod, hogy ez nem megálmodott érték, hanem matematikai számítás eredménye, akár magad is kiszámolhatod. (Sőt, minden más ÁFA%-nak is kiszámíthatod a párját.)

Tudom, hogy nem kérdezted a létező ÁFA százalékokat, csak a régóta nem létezőt, de nem gondolom, hogy árt, ha tudsz róluk. Ha, pechedre, 2019-ben vizsgázol.