A tanárok miért beszélnek magukba?

Most arra célzol, hogy a tanulók a telefonjukat nyomkodják egész órán, és nem figyel senki arra amit a tanár mond?

Szerintem ez nem a tanár problémája. Sokan a 14-18(+) éves korosztályban telefonfüggő. Annak kellene valamilyen módon megtanulnia nélkülözni 40-45 percig a telefont.

Ha arra gondolsz, hogy halkan beszél, akkor ülj előre, vagy kérjétek meg, hogy beszéljen hangosabban.

#6 Ha a tanár azt akarja, hogy a diákok síri csendben maradjanak, csak kérdeznie kell :D De tényleg. Mivel kéttannyelvű osztály vagyunk, van egy speaking óránk, tök jófej tanárral, minden órára más témákat hoz, és az ég világon semmi elvárása nincs, csak hogy szólaljunk meg. Szerintetek átlagosan hány gyerek mond valamit egy óra alatt? Jó ha 2-3.

Másik példa. Sok tanárunk próbálkozott kötetlen projektekkel. Pl irodalom órán vettünk egy anyagot, és az óra hátralevő részében le lehetett rajzolni, történetet írni hozzá, drámaian előadni, akármi, amitől úgy érezzük hogy mi magunk megjegyezzük az anyagot. Sőt, az egyikük olyan projektet adott fel aminek bármi lehetett a témája amit csak akartunk. Reakció a diákoktól? "Nem hiszem hogy ezt a sz*rt kell csinálni" "Most ezt is minek?" "Én csak aludni akarok b*szki".

És egy idő után rohadtul belefáradnak a tanárok, hogy lehetetlen aktivitásra bírni a lurkókat, és mindenre, de tényleg mindenre csak morognak. Ezért marad az a módszer, hogy bejönnek, ledarálják az anyagot, és kimennek. Mert tudják, hogy úgysincs értelme mást csinálni.

6. Amit írsz, az nem humorba való.

Volt Szentgyörgyi Alberttel interjú a 60-as években. Hasonló dolgokat mondott, mint amiket te is írsz. De jórészt az iskolarendszert hibáztatta, nem az egyes tanárokat. Lexikális tudást várnak el a tanulóktól, tényleges, használható ismeretek átadása nélkül.

Nekem volt két olyan tanárom is, akinek a személyisége olyan volt, hogy ha kihívott felelni, úgy kellett lelőni, mert nem akartam abbahagyni. Külön szakkörre is jártam hozzájuk.

Ha az érdeklődés megvan, a tudás úgy folyik be a tudatodba, hogy nem is érzékeled tanulásnak. Évtizedek múlva is használni tudod, ha a sors úgy hozza.

Ha csak a következő doga átvészelése a cél, az három nap alatt elvész.

Az oktatási rendszer a rendszerváltozás után átalakult, de nem előnyére. És nem csak a tananyagban, módszerekben de sok más egyébben is.

Egy ilyen (kolléganőmet idézem):

Ha mi intőt kaptunk, otthon felpofoztak. Ma bemegy a szülő, és felpofozza a tanárt.

A főiskolai képzés sem abban segíti a leendő pedagógusokat, hogy „reneszánsz embereket” teremtsenek, hanem csak számon kérő gépeket gyártanak.

Lehet azon vitázni, hogy a fizetésük sok vagy kevés stb., de túlterheltek nagyon. És azokat a konfliktusokat, amelyeket ők már nem tudnak feloldani, megmaradnak. Iskolakötelest nem lehet kirúgni, a diáktársait zaklató sokak szemében jó fej, természetes, hogy az egyik szívatja a másikat.

A tanár a munkát hazaviszi. Az esztergályos, le levette a munkás ruhát, másnapig nincs vele gondja-baja.