Miért vagyok képtelen minden nemü érzelemre?

Évek óta képtelen vagyok szeretni a körülöttem lévőket, inkább kötődök hozzájuk. A mamám és a nővérem volt a legfontosabb személyek számomra, de egy idő után érzéketlenné váltam. Hosszú hosszú ideig nem volt párom, mert egyszerűen nem akartam. Végül rámtalált a világ legédesebb és legodaadobb embere, akivel valaha csat találkozhattam. Nem olyan mint a többi bunkó ember, aki csak feltételeket szabva önös érdekekből van veled. Az elején úgy hittem végre szerelmes lehetek. Egy hónap múlva, sokat veszekedtem vele, mert kiállhatatlan természetem van, ami születésem óta velen van, nem csak a betegségeim miatt (depresszió stb...) három hónapnál tartunk, ő kitartóan és töretlenül mellettem maradt, úgy ahogy még néhány családtagom sem tette. De én nem szeretem, még szerelmes sem vagyok, valamennyire kedvelem, ennyi az egész. Pedig annyira megérdemelné! Jobban mint bárki más akit valaha ismertem.Ezt nagyon megbecsülöm, és sosem fogom elfelejteni. Vajon változni fognak az érzelmeim? Vagy soha többé nem fogok szeretni senkit? Ez egy átmeneti állapot amit a lelki gondok vonzottak be?