Mit jelent az, hogy valaki meghasonlott önmagával?

A fenti válaszok tömörek és tárgyilagosak, de kifejtem az én megfigyeléseimet neked. Egy jó példa kellően tudja szemléltetni. Szóval mindenkinek van vagyis remélem hogy van bizonyos morális értékrendje, aminek a határait nem lépi át. Ezáltal kellő véleményt tud formálni élete során akármilyen témáról és többé kevésbé állást tud foglalni bizonyos helyzetekben. Viszont az élet hoz olyan fordulatokat, mikor a saját értékrendedet fel kell borítanod, ezáltal a saját szabályaidat megszegni kényszerülsz! Ilyen például az hogy a lopás a kollektív tudatban bűn meg szerintem is, de mikor a szegény dolgozó embert kirúgják és nem tudja eltartani a családját rákényszerül olyan dologra amit normális helyzetben elítélne. Vagy másik példa, mikor egy lánynak tetszik két fiú és nem tud dönteni köztük, (ez nagyon gyakori eset egyébként) akkor bele megy egy olyan játékba amit amúgy elítélne meg mások is megszólnák érte, de szegény nem tud dönteni így egyik srácot a másikkal csalja és fordítva... Lényeg hogy a példáim során átlépik a szereplői saját morális határaikat és idővel ezek a határok meg is szűnnek. Sokan nagyon el is torzulnak e miatt, nekik akkor már semmi sem lesz szent! Az ilyenek önmagukkal szembefordulnak, meghasonlanak. Egy olyan személyre hasonlítanak akit elítélnek, de ez mint egy másik személyiség lappang bennünk. Persze az hogy kiben milyen mértékben az egyéntől függ, de jórészt nem ilyen komoly a helyzet csak kivételes esetekben van nagyon torz kórkép. Az ilyen embereknek, szerintem egy kis önismereti tréninget kell tartaniuk saját magukat megismerni és belül helyretenni a dolgokat. Nyugaton meg a már közhelyes, fordulattal élve elküldik pszichiáterhez... Hát röviden ennyi az én verzióm szerint, ha hasonló lélektani kérdésed van írhatsz nekem bátran.

Piscatel