Miért fogadnák el az emberek sokkal könnyebben azt, ha az egész emberiség elpusztulna egy önmagának okozott világkatasztrófában, mint a napi apró-cseprő személyes veszteségeiket?

Tudod, az emberek lehet azt gondolják, nem érdemlik meg hogy megmentsék magukat egy világkatasztrófától...

Azért mert így mindenki szopik így meg csak ő

Mert a napi gondokkal közvetlenül találkoznak.

Én nem fogadnám el könnyebben. Viszont a személyes kis dolgok kézzel foghatóak, a világkatasztrófa viszont nem az csak az utolsó pillanatokban. Az emberek nem tapasztalják hogy milyen csak elméletben. Ezért nem hibáztathatod őket.

Szerintem nem fogadják el könnyebben a világkatasztrófát mint a személyes veszteséget. A köztük lévő különbség inkább a rájuk adott reakcióban van. Ha beleöntöm a mérget a folyóba meg fogunk halni, mert nem lesz ivóvíz. Ha nem fizetem a rezsit elveszik a lakásom. Ha átmegyek a bozóton elszakad a ruhám. Na és, még nem történt meg? Ha meghaltam nem tudok mit csinálni. Ha elvették a lakásom sírok. Ha elszakadt a ruhám káromkodok. Szerintem mindegyik esetben hasonlóan bizakodva néznek a jövőbe, hátha mégsem történik meg a baj.

Nagyon rossz a világ ezen a bolygón, nagyon sok a feszültség, fájdalom, veszteség, és nagy megkönnyebbülés volna, ha valami nagy dolog mindent megsemmisitene, ami rossz, és minden gyökeresen megváltozna! Pont a sok veszteségtől szenvedünk annyira, hogy jó lenne már valami egetrengető istencsapása, ami megszünteti ezt!