Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Mit tegyek? Természetemnél...

Mit tegyek? Természetemnél fogva titkolózó, óvatos és zárkózott vagyok.

Figyelt kérdés

Még a barátaim felé sem bírok nyitni. Tőlük is tartok egy átléphetetlen távolságot. Nem azt mondom, hogy nem vagyok el velük, jókat hülyülünk, vannak közös élményeink, de érzem, hogy "álarcban" vagyok köztük, nem merek önmagam lenni. Senki előtt nem merek. Nem merek pl. senki előtt becsípni, mert félek a kiszolgáltatottá válástól. A közös élményeink ellenére csak felületesen ismernek a barátaim, mindenki felé azt az arcomat nyújtván, amit az illető elvár, amivel a kedvében járok. Az őszinteséghez akkor vagyok a legközelebb, amikor anyukámmal beszélek, de ott se vagyok teljesen az. Teljesen csak magamban tudok őszinte lenni. Ha lenne barátnőm, neki meg tudnék nyílni, de eddig csak egy volt, és az sem tartott túl hosszú ideig, és nem is volt túl intim. Senki nem ismer igazán.


19/f


2011. aug. 2. 22:55
 1/3 anonim ***** válasza:
Van valami titkolnivalód vagy mi? Mert ha nincs, akkor nem hiszem hogy aggódnod kellene, általában tök ugyanolyan az összes ember, tehát nyugodtan elmondhatsz nekik bármit, nem fognak hülyének nézni vagy bármitől is félsz... Mondom, hacsak nem olyasmi dolgokról van szó, amit tényleg titkolni kell.
2011. aug. 3. 04:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:

én meg pont az ellenkezőjét mondanám, de mindegy


az számít hogy te nem érzed magad jól ebben, tehát változtass úgy, hogy jó legyen

az óvatossággal egyetértek, az álarcozással nem. minek hazudsz olyanoknak, akikkel meg is szakíthatod a kapcsolatot? gondolom azért mert egy hazug kapcsolat is jobb a semminél, félsz a magánytól.

2011. aug. 3. 16:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

Tudom, hogy ez neked nem segít, és semmire nem mész egy ilyen válasszal, de mintha majdnem magamról olvastam volna :) Az a különbség, hogy amikor a barátaimmal beszélgettünk, hogy akkor most elmondjuk egymásnak, hogy mi a véleményünk a másikról, én nagyon kíváncsian vártam, hogy mit fognak mondnai rólam, mert fogalmam sem volt, mire számítsak... erre közölék, hogy hiába ismernek jó tíz éve, nem tudják, hogy milyen vagyok, hogy "ki" vagyok én... és az benne a legnehezebb, hogy hiába mondják mindig, hogy "csak add önmagadat, és akkor minden rendben lesz!", és bíztatóan mosolyognak közben, ha egyszer fogalmam sincs, hogy kicsoda-micsoda az az "önmagam", és hogy ő mit akar...

Naszóval... ez elég idiótán hangzik, de van egy elméletem. Hogy én attól félek, egyszercsak átlépek egy határt, egyszercsak olyat mondok vagy teszek, ami miatt a többiek rájönnek, hogy milyen vagyok igazából, és onnantól nem fogom érdekelni őket.

Egyébként meg, a kérdésedre... ha úgy érzed, természetednél fogva vagy ilyen, akkor ne próbálj meg változtatni rajta, csak próbálj meg nyíltabb, közvetlenebb lenni, de csak addig, amíg ez neked is kellemes :)

2011. aug. 3. 19:47
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!