Mi ez az egész? (Bővebben lent)

16 éves lány múltam. Szeretném elősször is tisztázni, hogy nem gondolom, hogy valami tinidepresszióban szenvednék vagy hasonlók:) Egy ideje nem a legjobban alakul az életem. Valamelyiknap egy olyan álmom volt, amit az életemben talán legjobban szeretném, hogy megtörténjen és amikor felébredtem, kishíján elsírtam magam annyira rosszil esett, hogy nem a valóság volt. Ez így kicsit nyálasan hangzik, de mintha egy világ ömlött volna össze bennem, amikor rájöttem, hogy csak álom volt. Van elég sok barátom, de egyre kevesebb dolgot osztok meg velük szívesen, mert rájöttem, hogy az ember a saját dolgait sokkal érdekesebbnek találja és mások nem is értik egyes dolgoknak a lényegét, de ez így van rendjén végülis:) Csak néha úgyérzem, ha mondok valakinek valamit, tegyük fel jó vagy rossz dolgot kicsit többet várnék, mint hogy az legyen a válasz, hogy "hát az gáz...de képzeld el..." és már mondja a saját kis sztoriját még ha életem legnagyobb titkát fedem is fel előtte. Lehet épp ezér zárkózom egyre jobban magamba. Ettől eltekintve egy életerős kiscsaj vagyok aki képes végig nevetni az egész napot, csak ugye magamban érzem, hogy valami nincs rendben. Természetesen vannak családi gondjaim is, ami szinte mindenhol van... Na jó, talán az enyémek kicsit durvábbak. Ezek sokat beletesznek az alapba, hogy ne érezzem magam jól, de ezt hosszú lenne elmagyarázni. Meg még vannak kisebb nagyobb gondjaim, mint egy-egy átlagos embernek és emiatt azt érzem, hogy menekülni kéne erről a helyről ahol lakom. Lehetőleg a legmeszebbre. Nem a családomtól barátaimtól, hanem a lakhelyemtől szinte már írtózom. Mint ha tudat alatt azt remélném, majd hogy máshol jobb lesz, mások az emberek és a kerítés is kolbászból van. Persze tudom, hogy ez nem így van. Mit gondoltok, valóban segíthetne egy költözés?