21 évesen rettegek a munkakereséstől. Mit tehetnék ez ellen?
Ha telefonon kell beszélnem valakivel, már előre rettegek, görcsbe rándul a gyomrom és alig bírok nyelni, beindul a szívverésem. Személyesen jobban tudok az emberekkel kommunikálni, de csak akkor amikor már ott vagyok a helyszínen, de amíg oda nem érek iszonyatos félelem és izgalom van bennem. Éppen ezért nem megy a munkakeresés, volt már néhányszor,hogy nagy nehezen rávettem magam és leültem állást keresni, de max. fél órát bírtam ki, és kikapcsoltam a gépet, olyan félelem jött rám,hogy mi lesz ha elküldöm az önéletrajzomat és esetleg visszahívnak vagy be kell mennem interjúra. Nagy noszogatások árán elküldtem pár helyre az önéletrajzomat, de amikor visszahívtak telefonon simán megcsináltam,hogy nem vettem fel.
Van még valaki hasonló helyzetben? Hogyan tudnám leküzdeni a félelmemet?
21L
válasza:Úristen, mintha magamat olvasnám. Én is épp állást keresek, és napokig hívott egy ismeretlen szám, és nem mertem felvenni, mert sejtettem, hogy az állás miatt hívnak. Aztán tegnap felvettem, de ahogy kimondta, hogy miért keres (azért), akkor úgy megijedtem, hogy kinyomtam.
Nem tudom, mit lehetne tenni, de engem is érdekelnének a válaszok...
22L
Ilyet én is csináltam,hogy egyszer felvettem és kiderült,hogy a munkával kapcsolatban keresnek és ki is nyomtam a telefont.:S
beszélgetünk priviben?
Lányok, le kell győzni a félelmet és a gátlásokat, különben az életben nem találtok állást. Huszon évesen már nem engedhetitek meg magatoknak, hogy úgy viselkedjetek, mint a kislányok. Felnőttetek...
Gondoljatok úgy a dologra, hogy ez a "szükséges rossz" a "kellemetlen" rész, amin át kell esni.
Igazából a lehetséges elutasítástól vagy a "mi van, ha nem fogok tetszeni nekik ilyen-olyan dolog miatt" van a háttérben, ugye?!
Ha nekilendültök, "beleszoktok" és menni fog az álláskeresés, ahogy kell. A lényeg, hogy tudd "eladni" magad. Ha megérzik a bizonytalanságot, lehet elriadnak.
Mai világban annyi a munkakereső, hogy a munkáltatók vígan válogathatnak... sajnos meg is teszik...
Kívánom, hogy hamar találjatok munkát, és akkor nem kell sok parás interjún részt vennetek.
Kitartás! :D
(hajdan én is ilyen voltam, de belejöttem) ;)
Lehetséges,hogy tényleg az elutasítástól félek, vagy hogy valami butaságot mondok és hülyének néznek majd.
köszönöm,hogy bíztatsz!:)
válasza:Ha már hívnak, az jó. Az a rossz, ha vissza se hívnak.
Tény, hogy telefonon nehezebb beszélni, mint élőben, de ez másra is igaz, tehát nem ettől fogsz hátrébb kerülni másoknál.
"félelem jött rám,hogy mi lesz ha elküldöm az önéletrajzomat és esetleg visszahívnak vagy be kell mennem interjúra."
Azt kellene megérteni, hogy ha már behívtak interjúra, az fél siker.
" amikor visszahívtak telefonon simán megcsináltam,hogy nem vettem fel."
Fordulj pszichológushoz, tanulj stresszkezelési módszereket.
válasza: válasza:Hát 2 megoldás van :
1. Vagy megpróbálod magad megoldani a helyzetet- kaptál itt pár tanácsot, amiket hasznosíthatsz.
2. Keresned kéne egy szakembert, aki segít ebben.
De inkább az utóbbit ajánlom, mert szerintem itt már elég nagy a gond, bár ezt te tudod.
Ha elég neked a gyakorin 1-2 bíztató szó, valamint a szüleid noszogatása ( bár nem tudom, tudnak -e erről, hogy te ilyen gondokkal küzdesz, és az segít valamit és egyre könnyebben megy a dolog, akkor nem feltétlen kell szakember.
De ez így nem mehet tovább, te is tudod.
És tudod, az életben ennél sokkal, sokkal nehezebb helyzetek is vannak, ahol meg kell próbálnia helyt állni az embernek.
Egyébként csak ezzel a telefonos dologgal vagy így, vagy alapból kicsit zárkózottabb, visszahúzódobb ember vagy?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!