Hogy lehetek ennyire félős?

18éves fiú vagyok végzős.Nem volt még barátnőm,de tavaly szeptemberbe új osztályba mentem és elcsesztem álmaim nőjét,mert egyszerűen nem mertem oda menni beszélgetni hozzá,de tényleg,még sokszor köszönni sem mertem neki és ebből ugye az jött le neki,h még köszönni sem köszönök neki,és hát lett csávója,aztán most ebben az évben újra elkezdtünk szemezni meg minden,szal látom h még tetszek neki,de most már ugyan néha mertem neki köszönni xD (ő ugye nem tudja h nem volt bnőm,meg semmi ilyen)de még most sem merek csak úgy odamenni hozzá dumálni,és valószínűleg ez most leesett neki mert másodjára is el pocsékoltam,már rám se néz,és mindezt azért,mert félős vagyok és nem mertem odamenni hozzá,pedig olyan jeleket adott,h pl. a padján ott van a monogramom xD meg féltékeny volt arra a csajra akivel beszéltem és vele nem... lehetett látni a gesztusain... szal tuti és mégis félek-félek-félek.... De miért? Egyébként lehet,hogy önbizalomhiányos vagyok,mert még sosem volt bnőm, és sosem beszélgettem lányokkal ,vagy csak nagyon ritkán,és félek h vele se tudnék akkor,de tudom h ez csak tapasztalat kérdése... a külsőmmel elégedett vagyok,sőt sztem jóképű vagyok,állítólag a humorom is kiváló,szal nemtudom,nem fényezni akartam magam,csak akkor hogy a fenébe lehetek ennyire félénk??:D anyámat kérdeztem apámról,kb lefestette a tipikus macsót meg minden fényezte,h miket csinált stb... akkor én hogy lettem ilyen?? ennyire más... ja és mielőtt még jönnének a Humor Heroldok ,nem nem cserélt el anyám és nem nem vagyok inkubátorszökevény.És komoly érv az abortusz mellett,az sem.