Miért vagyok ilyen?

Sokat gondolok az öngyilkosságra.A gondolkodás módom valahogy megkívánja ,hogy felfigyeljek ilyen dolgokra,gondolatokra. De belül nem akarok olyan lenni mint aki tönkreteszi magát...De úgy mégis. Olyan kétoldalú az egész..Nem is tudom.. Azt hiszem már beleőrültem ebbe az egészbe. Az életem rossz.Nem volt valami könnyű gyerekkorom.(Még mindig tart.) A szüleim is külön vannak.Apám külföldön. Anyámmal és tesómmal élek. Nincsenek barátaim,és eléggé depressziós vagyok. A legrosszabb időszakom 4-5 éve folyamatosan tart.Az Anyám nem igazán beszél velem semmiről. A Bátyámmal jóba vagyok, sok sorozatot nézünk együtt,és olyankor kikapcsolok egy kicsit. Szóval csak arra vagyok kíváncsi,hogy hogy tudnám lekezelni az ilyen dolgokat?Vagy ,hogy van e még valaki aki így gondolkozik,gondolkozott?

És köszönöm ,de már sok dumát kaptam arról,hogy milyen fiatal vagyok és csak úgy őszintén de lesz*rom. A fiataloknak nem lehetnek gondjai?

13/L