Merre tereljem az életem, hogy ne jussak az ismerősöm sorsára?

Egy ideje úgy érzem, hogy semminek nincs értelme amit csinálok. Visszamentem a régi munkahelyemre, de a fizetésemelés ellenére sem jutok belőle sehova. Nem is érdekel, csak az energiámat húzza le. Nem is tudom, mit is szeretnék igazán. Ennek tetejére jött még egy felismerés. Egy nagyon régi zakkant ismerősöm mesélt a dolgairól. Ő már megjárta a pszichiátriát is párszor. Nem is vettem komolyan soha. Nade elmondta a gondjait. Félelmetes... Csak ámultam, mennyi a közös dolog. Ő 32F én 26F. Elmesélte, volt már vagy 50 munkahelye. Nekem kb 30. Ő sem tudja mit kezdjen magával, belefog ebbe-abba mint én. Érzésem szerint nem is folytatja már sokáig. Nem sok értelmét látja az életének, panaszkodik a sok buta emberre akinek mégis jól megy. Ami viszont nem közös bennünk, ő testileg elég gyenge kicsi srác, én viszont sportos kitartó alkat vagyok. De a gondjaink egyformák. Jung személyiségmodellem: ENTJ.